Fontos kérdésre válaszolunk.
Lassan mindenki megtudja az írásbeli érettségijének eredményét, és bár a szóbelik még hátravannak, sokakban felmerülhet, hogy mikor kell változtatni a felvételin megjelölt szakon sorrendjén.
A helyzet az, hogy egy ilyen döntést fontos előtte alaposan átgondolni, ugyanis:
Ez alól csupán két kivétel van: egyrészt ugyanannál szaknál, munkarendnél és intézménynél be lehet írni másik telephelyet, vagy a másik finanszírozási formát (például a költségtérítéseset.)
Leginkább akkor érdemes változtatni, hogyha közben megváltozott a preferenciátok, és inkább a második vagy a harmadik helyre szeretnétek bekerülni, vagy ha az élethelyzetetek úgy alakult (például költözés miatt), hogy a lista végén szereplő egyetem közelebb lenne.
Akkor semmiképpen sem változtassatok a sorrenden, ha úgy érzitek, az egyik, hátrább sorolt képzésre nagyobb eséllyel kerülnétek be, mert úgyis az első olyan helyre kerültök be, ahol belefértek a keretszámba és eléritek a ponthatárt.
Szerdán kezdetét veszi az idei érettségi időszak utolsó nagy szakasza: indulnak a szóbeli vizsgák, elsőként emelt szinten. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, köztük azt is, mit tehettek, ha időközben elveszett a vizsgabehívótok.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével.
