Elfogadják emelt szóbelin a vizsgabehívót, ha csak fénykép van róla?

Szerdán kezdetét veszi az idei érettségi időszak utolsó nagy szakasza: indulnak a szóbeli vizsgák, elsőként emelt szinten. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, köztük azt is, mit tehettek, ha időközben elveszett a vizsgabehívótok.

Az emelt szintű érettségik esetében az írásbelihez hasonlóan a szóbelin is szükség van a vizsgabehívó bemutatására. Ennek oka, hogy a vizsgázók nem a saját iskolájukban tesznek vizsgát, ezért a személyazonosság igazolása mellett a behívó is igazolja, hogy valóban az adott helyszínen kell megjelenniük.

Előfordulhat azonban, hogy a két vizsga között elkallódik a dokumentum. Ha korábban lefotóztátok vagy más módon megőriztétek a behívó másolatát, általában elegendő azt bemutatni a vizsgabizottságnak, így gond nélkül részt vehettek a szóbelin.

Akkor sem kell azonban pánikba esni, ha sem a papír, sem annak fotója nincs meg. Azok a vizsgázók, akik az Érettségi Elektronikus Jelentkezési Lap (E-jel) rendszeren keresztül jelentkeztek, a felületre történő bejelentkezés után újra letölthetik a vizsgabehívójukat a felhasználói útmutatóban leírtak szerint.

Akik viszont középiskolában vagy a kormányhivatalnál adták le jelentkezésüket, minél hamarabb vegyék fel a kapcsolatot az illetékes intézménnyel, hogy megtudják, milyen módon pótolható az elveszett dokumentum.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde