Több mint hatezer felvételiző adta be jelentkezését a rövidített tanári mesterképzésekre

A 2026-os felsőoktatási felvételin összesen 6610 elsőhelyes jelentkezés érkezett a rövidített tanári mesterképzésekre, a legtöbben levelező képzési formát jelöltek meg.

A Felvi által megosztott excel táblázata alapján - amelyben az összes felsőoktatási képzésre jelentkezők számát rögzítették - a rövidített tanári mesterképzésekre idén 6610 elsőhelyes jelentkezést adtak be, az összes jelentkezés száma pedig 13 712 volt.

A képzési formák szerint jelentős különbségek láthatók: nappali képzésre 414 fő jelentkezett első helyen, levelező képzésre 6077 fő, míg esti munkarendre 119 fő.

Esti képzést ebben a formában kizárólag a Magyar Táncművészeti Egyetem hirdetett meg.

Két féléves képzések

A két féléves képzésekre 3315 elsőhelyes jelentkezés érkezett, az összes jelentkezés száma 6450 volt.

A legtöbb elsőhelyes jelentkezést kapott szakok:

  • Testnevelő tanár – Testnevelési Egyetem (levelező, állami)
    • elsőhelyes jelentkezők: 188
    • összes jelentkezés: 248
  • Matematikatanár – Eötvös Loránd Tudományegyetem (levelező, állami)
    • elsőhelyes jelentkezők: 98
    • összes jelentkezés: 134
  • Testnevelő tanár – Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (levelező, állami)
    • elsőhelyes jelentkezők: 76
    • összes jelentkezés: 111

Három féléves képzések

A három féléves képzések esetében 2301 elsőhelyes jelentkező szerepel a statisztikában, az összes jelentkezés száma 4992.

A legtöbb jelentkezést kapott szakok:

  • Közgazdásztanár – Budapesti Gazdasági Egyetem (levelező, állami)
    • elsőhelyes jelentkezők: 119
    • összes jelentkezés: 169
  • Testnevelő tanár – Testnevelési Egyetem (levelező, állami)
    • elsőhelyes jelentkezők: 113
    • összes jelentkezés: 180
  • Matematikatanár – Eötvös Loránd Tudományegyetem (levelező, állami)
    • elsőhelyes jelentkezők: 74
    • összes jelentkezés: 70

Ezekre az osztatlan tanári szakpárokra kevesebb mint 20-an jelentkeztek az egész országban

Hiába nőtt a pedagógusképzésbe jelentkezők száma, több olyan osztatlan tanárképzés is van, amely alig vonz jelentkezőket: a biológia-kémia tanári képzésre például mindössze 19-en jelentkeztek első helyen, míg fizikatanár-kémiatanárnak csupán hárman. Sőt, több olyan képzés is akad, amit senki vagy mindössze egyetlen diák jelölt meg első helyen.

Négy féléves képzések

A négy féléves képzésekre 994 elsőhelyes jelentkezés érkezett, az összes jelentkezés száma 2270.

A legtöbb jelentkezést kapott szakok:

  • Tánctanár/néptánc – Magyar Táncművészeti Egyetem (esti, állami)
    • elsőhelyes jelentkezők: 44
    • összes jelentkezés: 46
  • Természettudomány-környezettan szakos tanár – Eötvös Loránd Tudományegyetem (levelező, állami)
    • elsőhelyes jelentkezők: 41
    • összes jelentkezés: 55
  • Mérnöktanár – Óbudai Egyetem (levelező, állami)

    • elsőhelyes jelentkezők: 33
    • összes jelentkezés: 59

Több száz képzésre nem érkezett elsőhelyes jelentkező

Az adatok szerint az összes meghirdetett rövidített tanári mesterképzés közül 392 olyan volt, amelyre egyetlen elsőhelyes jelentkező sem jelentkezett.

Ez az adat azonban intézményenként, munkarendenként és finanszírozási formánként külön-külön szereplő képzéseket tartalmaz, így ugyanaz a szak több sorban is megjelenhet a listában.

Durván a levelező képzési forma dominál

Az adatok alapján világosan kirajzolódik, hogy a jelentkezők döntő többsége a munka mellett is végezhető levelező képzéseket részesíti előnyben. Ez arra utal, hogy sokan már meglévő diplomával, pályamódosításként vagy karrierváltásként vágnak bele a tanári pályába.

 

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.