Hiába nőtt a pedagógusképzésbe jelentkezők száma, több olyan osztatlan tanárképzés is van, amely alig vonz jelentkezőket: a biológia-kémia tanári képzésre például mindössze 19-en jelentkeztek első helyen, míg fizikatanár-kémiatanárnak csupán hárman. Sőt, több olyan képzés is akad, amit senki vagy mindössze egyetlen diák jelölt meg első helyen.
A 2026-os felsőoktatási felvételi adatait egy több ezer sorból álló Excel-táblázatban listázza az Oktatási Hivatal. Ebből kiderül, hogy miközben egyes tanári szakokra több százan jelentkeznek – például a gyógytestnevelő tanár-testnevelőtanár szakpárra vagy az angol-történelem tanárira – addig vannak olyan képzések is, amelyek iránt alig néhányan érdeklődnek.
Az osztatlan tanárképzés egy olyan képzési forma, ahol a hallgatók egyetlen, megszakítás nélküli képzésben vesznek részt, és a végén egyszerre szereznek tanári diplomát két tantárgyból. Ez azt jelenti, hogy minden jelentkező két szakterületet választ, vagyis úgynevezett szakpárra jelentkezik – későbbi munkájuk során is ezt a két tantárgyat taníthatják.
Az idei adatokból jól látszik, hogy hatalmas a szórás a különböző szakpárok között. A legnépszerűbb képzésekre több száz jelentkező jut, például:
Ehhez képest számos olyan szakpár is van, ahol alig akad érdeklődő. Összegyűjtöttük azokat az osztatlan tanárképzéseket, ahol az első helyes jelentkezők száma nem érte el a 20 főt.
Meglepő módon nem csak ritka kombinációk szerepelnek az alacsony érdeklődésű szakok között, hanem több klasszikusabb párosítás is.
Ahol az első helyes jelentkezések száma nem érte el a 10 főt sem:
Szinte üres képzések:
Az adatokból nemcsak az látszik, hogy sok szakpár iránt minimális az érdeklődés, hanem az is, hogy bizonyos képzések teljesen „láthatatlanok” maradtak a jelentkezők számára: ezekre országosan egyetlen diák sem adta be első helyen a jelentkezését.
Leggyakrabban olyan kombinációkról van szó, amelyek eleve szűkebb célcsoportot szólítanak meg: ide tartoznak például a ritkább nyelvekhez kapcsolódó szakok, mint a kínai, japán vagy latin nyelv és kultúra tanára, különösen akkor, ha ezeket más – kevésbé népszerű – tárgyakkal párosítják.
Hasonlóan alacsony az érdeklődés azoknál a szakpároknál is, amelyek „kilógnak” a megszokott kombinációk közül. Ilyenek lehetnek például a természettudományos tárgyak nem tipikus párosításai, amikor a fizika mellé médiaismeret vagy testnevelés társul.
Emellett a kisebb óraszámú, speciális tantárgyak – mint az etika, a hon- és népismeret, vagy a dráma- és színházismeret – is jellemzően csak nagyon szűk kör számára vonzóak, különösen, ha nem egy „erősebb” tantárggyal kombinálják őket.
Hiába nőtt meg ugrásszerűen a tanító szak iránti érdeklődés, a jelentkezők többsége nem a nappali képzésre készül. Sőt, az adatok szerint tíz első helyes jelentkezőből majdnem nyolcan inkább levelezőn tanulnának tovább.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
