Hiába nőtt a pedagógusképzésbe jelentkezők száma, több olyan osztatlan tanárképzés is van, amely alig vonz jelentkezőket: a biológia-kémia tanári képzésre például mindössze 19-en jelentkeztek első helyen, míg fizikatanár-kémiatanárnak csupán hárman. Sőt, több olyan képzés is akad, amit senki vagy mindössze egyetlen diák jelölt meg első helyen.
A 2026-os felsőoktatási felvételi adatait egy több ezer sorból álló Excel-táblázatban listázza az Oktatási Hivatal. Ebből kiderül, hogy miközben egyes tanári szakokra több százan jelentkeznek – például a gyógytestnevelő tanár-testnevelőtanár szakpárra vagy az angol-történelem tanárira – addig vannak olyan képzések is, amelyek iránt alig néhányan érdeklődnek.
Az osztatlan tanárképzés egy olyan képzési forma, ahol a hallgatók egyetlen, megszakítás nélküli képzésben vesznek részt, és a végén egyszerre szereznek tanári diplomát két tantárgyból. Ez azt jelenti, hogy minden jelentkező két szakterületet választ, vagyis úgynevezett szakpárra jelentkezik – későbbi munkájuk során is ezt a két tantárgyat taníthatják.
Az idei adatokból jól látszik, hogy hatalmas a szórás a különböző szakpárok között. A legnépszerűbb képzésekre több száz jelentkező jut, például:
Ehhez képest számos olyan szakpár is van, ahol alig akad érdeklődő. Összegyűjtöttük azokat az osztatlan tanárképzéseket, ahol az első helyes jelentkezők száma nem érte el a 20 főt.
Meglepő módon nem csak ritka kombinációk szerepelnek az alacsony érdeklődésű szakok között, hanem több klasszikusabb párosítás is.
Ahol az első helyes jelentkezések száma nem érte el a 10 főt sem:
Szinte üres képzések:
Az adatokból nemcsak az látszik, hogy sok szakpár iránt minimális az érdeklődés, hanem az is, hogy bizonyos képzések teljesen „láthatatlanok” maradtak a jelentkezők számára: ezekre országosan egyetlen diák sem adta be első helyen a jelentkezését.
Leggyakrabban olyan kombinációkról van szó, amelyek eleve szűkebb célcsoportot szólítanak meg: ide tartoznak például a ritkább nyelvekhez kapcsolódó szakok, mint a kínai, japán vagy latin nyelv és kultúra tanára, különösen akkor, ha ezeket más – kevésbé népszerű – tárgyakkal párosítják.
Hasonlóan alacsony az érdeklődés azoknál a szakpároknál is, amelyek „kilógnak” a megszokott kombinációk közül. Ilyenek lehetnek például a természettudományos tárgyak nem tipikus párosításai, amikor a fizika mellé médiaismeret vagy testnevelés társul.
Emellett a kisebb óraszámú, speciális tantárgyak – mint az etika, a hon- és népismeret, vagy a dráma- és színházismeret – is jellemzően csak nagyon szűk kör számára vonzóak, különösen, ha nem egy „erősebb” tantárggyal kombinálják őket.
Hiába nőtt meg ugrásszerűen a tanító szak iránti érdeklődés, a jelentkezők többsége nem a nappali képzésre készül. Sőt, az adatok szerint tíz első helyes jelentkezőből majdnem nyolcan inkább levelezőn tanulnának tovább.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
