Ezekre az osztatlan tanári szakpárokra kevesebb mint 20-an jelentkeztek az egész országban

Hiába nőtt a pedagógusképzésbe jelentkezők száma, több olyan osztatlan tanárképzés is van, amely alig vonz jelentkezőket: a biológia-kémia tanári képzésre például mindössze 19-en jelentkeztek első helyen, míg fizikatanár-kémiatanárnak csupán hárman. Sőt, több olyan képzés is akad, amit senki vagy mindössze egyetlen diák jelölt meg első helyen.

A 2026-os felsőoktatási felvételi adatait egy több ezer sorból álló Excel-táblázatban listázza az Oktatási Hivatal. Ebből kiderül, hogy miközben egyes tanári szakokra több százan jelentkeznek – például a gyógytestnevelő tanár-testnevelőtanár szakpárra vagy az angol-történelem tanárira – addig vannak olyan képzések is, amelyek iránt alig néhányan érdeklődnek.

Az osztatlan tanárképzés egy olyan képzési forma, ahol a hallgatók egyetlen, megszakítás nélküli képzésben vesznek részt, és a végén egyszerre szereznek tanári diplomát két tantárgyból. Ez azt jelenti, hogy minden jelentkező két szakterületet választ, vagyis úgynevezett szakpárra jelentkezik – későbbi munkájuk során is ezt a két tantárgyat taníthatják.

Óriási különbségek a jelentkezések számában

Az idei adatokból jól látszik, hogy hatalmas a szórás a különböző szakpárok között. A legnépszerűbb képzésekre több száz jelentkező jut, például:

  • gyógytestnevelő-testnevelőtanár: 345 jelentkező
  • angol nyelv és kultúra-történelemtanár: 282 jelentkező

Ehhez képest számos olyan szakpár is van, ahol alig akad érdeklődő. Összegyűjtöttük azokat az osztatlan tanárképzéseket, ahol az első helyes jelentkezők száma nem érte el a 20 főt.

Meglepő módon nem csak ritka kombinációk szerepelnek az alacsony érdeklődésű szakok között, hanem több klasszikusabb párosítás is.

  • biológia-kémiatanár: 19 jelentkező (ebből 18 nappali, 1 levelező)
  • kémia-matematikatanár: 12 jelentkező (ebből 8 nappali, 4 levelező)
  • földrajz-matematikatanár: 16 jelentkező (ebből 14 nappali, 2 levelező)
  • könyvtáros-matematikatanár: 8 jelentkező (ebből 3 nappali, 5 levelező)

Ahol az első helyes jelentkezések száma nem érte el a 10 főt sem:

  • fizika-kémiatanár: 3 jelentkező (ebből 2 nappali, 1 levelező)
  • fizika-informatikatanár: 3 jelentkező (mind levelező)
  • matematika-vizuális kultúra tanára: 6 jelentkező (mind nappali)
  • matematika-technika és tervezés tanára: 4 jelentkező (mind nappali)

Szinte üres képzések:

  • fizika-földrajztanár: 1 jelentkező (nappali)
  • földrajz-kémiatanár: 1 jelentkező (nappali)
  • biológia-informatikatanár: 1 jelentkező (nappali)
  • biológia-ének-zene tanára: 1 jelentkező (nappali)

Ezekre a képzésekre senki sem jelentkezett első helyen

Az adatokból nemcsak az látszik, hogy sok szakpár iránt minimális az érdeklődés, hanem az is, hogy bizonyos képzések teljesen „láthatatlanok” maradtak a jelentkezők számára: ezekre országosan egyetlen diák sem adta be első helyen a jelentkezését.

Leggyakrabban olyan kombinációkról van szó, amelyek eleve szűkebb célcsoportot szólítanak meg: ide tartoznak például a ritkább nyelvekhez kapcsolódó szakok, mint a kínai, japán vagy latin nyelv és kultúra tanára, különösen akkor, ha ezeket más – kevésbé népszerű – tárgyakkal párosítják.

Hasonlóan alacsony az érdeklődés azoknál a szakpároknál is, amelyek „kilógnak” a megszokott kombinációk közül. Ilyenek lehetnek például a természettudományos tárgyak nem tipikus párosításai, amikor a fizika mellé médiaismeret vagy testnevelés társul.

Emellett a kisebb óraszámú, speciális tantárgyak – mint az etika, a hon- és népismeret, vagy a dráma- és színházismeret – is jellemzően csak nagyon szűk kör számára vonzóak, különösen, ha nem egy „erősebb” tantárggyal kombinálják őket.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.