Ezekre az osztatlan tanári szakpárokra kevesebb mint 20-an jelentkeztek az egész országban

Hiába nőtt a pedagógusképzésbe jelentkezők száma, több olyan osztatlan tanárképzés is van, amely alig vonz jelentkezőket: a biológia-kémia tanári képzésre például mindössze 19-en jelentkeztek első helyen, míg fizikatanár-kémiatanárnak csupán hárman. Sőt, több olyan képzés is akad, amit senki vagy mindössze egyetlen diák jelölt meg első helyen.

A 2026-os felsőoktatási felvételi adatait egy több ezer sorból álló Excel-táblázatban listázza az Oktatási Hivatal. Ebből kiderül, hogy miközben egyes tanári szakokra több százan jelentkeznek – például a gyógytestnevelő tanár-testnevelőtanár szakpárra vagy az angol-történelem tanárira – addig vannak olyan képzések is, amelyek iránt alig néhányan érdeklődnek.

Az osztatlan tanárképzés egy olyan képzési forma, ahol a hallgatók egyetlen, megszakítás nélküli képzésben vesznek részt, és a végén egyszerre szereznek tanári diplomát két tantárgyból. Ez azt jelenti, hogy minden jelentkező két szakterületet választ, vagyis úgynevezett szakpárra jelentkezik – későbbi munkájuk során is ezt a két tantárgyat taníthatják.

Óriási különbségek a jelentkezések számában

Az idei adatokból jól látszik, hogy hatalmas a szórás a különböző szakpárok között. A legnépszerűbb képzésekre több száz jelentkező jut, például:

  • gyógytestnevelő-testnevelőtanár: 345 jelentkező
  • angol nyelv és kultúra-történelemtanár: 282 jelentkező

Ehhez képest számos olyan szakpár is van, ahol alig akad érdeklődő. Összegyűjtöttük azokat az osztatlan tanárképzéseket, ahol az első helyes jelentkezők száma nem érte el a 20 főt.

Meglepő módon nem csak ritka kombinációk szerepelnek az alacsony érdeklődésű szakok között, hanem több klasszikusabb párosítás is.

  • biológia-kémiatanár: 19 jelentkező (ebből 18 nappali, 1 levelező)
  • kémia-matematikatanár: 12 jelentkező (ebből 8 nappali, 4 levelező)
  • földrajz-matematikatanár: 16 jelentkező (ebből 14 nappali, 2 levelező)
  • könyvtáros-matematikatanár: 8 jelentkező (ebből 3 nappali, 5 levelező)

Ahol az első helyes jelentkezések száma nem érte el a 10 főt sem:

  • fizika-kémiatanár: 3 jelentkező (ebből 2 nappali, 1 levelező)
  • fizika-informatikatanár: 3 jelentkező (mind levelező)
  • matematika-vizuális kultúra tanára: 6 jelentkező (mind nappali)
  • matematika-technika és tervezés tanára: 4 jelentkező (mind nappali)

Szinte üres képzések:

  • fizika-földrajztanár: 1 jelentkező (nappali)
  • földrajz-kémiatanár: 1 jelentkező (nappali)
  • biológia-informatikatanár: 1 jelentkező (nappali)
  • biológia-ének-zene tanára: 1 jelentkező (nappali)

Ezekre a képzésekre senki sem jelentkezett első helyen

Az adatokból nemcsak az látszik, hogy sok szakpár iránt minimális az érdeklődés, hanem az is, hogy bizonyos képzések teljesen „láthatatlanok” maradtak a jelentkezők számára: ezekre országosan egyetlen diák sem adta be első helyen a jelentkezését.

Leggyakrabban olyan kombinációkról van szó, amelyek eleve szűkebb célcsoportot szólítanak meg: ide tartoznak például a ritkább nyelvekhez kapcsolódó szakok, mint a kínai, japán vagy latin nyelv és kultúra tanára, különösen akkor, ha ezeket más – kevésbé népszerű – tárgyakkal párosítják.

Hasonlóan alacsony az érdeklődés azoknál a szakpároknál is, amelyek „kilógnak” a megszokott kombinációk közül. Ilyenek lehetnek például a természettudományos tárgyak nem tipikus párosításai, amikor a fizika mellé médiaismeret vagy testnevelés társul.

Emellett a kisebb óraszámú, speciális tantárgyak – mint az etika, a hon- és népismeret, vagy a dráma- és színházismeret – is jellemzően csak nagyon szűk kör számára vonzóak, különösen, ha nem egy „erősebb” tantárggyal kombinálják őket.

Hozzászólások

Ezekre az osztatlan tanári szakpárokra kevesebb mint 20-an jelentkeztek az egész országban

Hiába nőtt a pedagógusképzésbe jelentkezők száma, több olyan osztatlan tanárképzés is van, amely alig vonz jelentkezőket: a biológia-kémia tanári képzésre például mindössze 19-en jelentkeztek első helyen, míg fizikatanár-kémiatanárnak csupán hárman. Sőt, több olyan képzés is akad, amit senki vagy mindössze egyetlen diák jelölt meg első helyen.