A 2026-os felsőoktatási felvételi adatait egy több ezer sorból álló Excel-táblázatban listázza az Oktatási Hivatal. Ebből kiderül, hogy miközben egyes tanári szakokra több százan jelentkeznek – például a gyógytestnevelő tanár-testnevelőtanár szakpárra vagy az angol-történelem tanárira – addig vannak olyan képzések is, amelyek iránt alig néhányan érdeklődnek.
Az osztatlan tanárképzés egy olyan képzési forma, ahol a hallgatók egyetlen, megszakítás nélküli képzésben vesznek részt, és a végén egyszerre szereznek tanári diplomát két tantárgyból. Ez azt jelenti, hogy minden jelentkező két szakterületet választ, vagyis úgynevezett szakpárra jelentkezik – későbbi munkájuk során is ezt a két tantárgyat taníthatják.
Óriási különbségek a jelentkezések számában
Az idei adatokból jól látszik, hogy hatalmas a szórás a különböző szakpárok között. A legnépszerűbb képzésekre több száz jelentkező jut, például:
- gyógytestnevelő-testnevelőtanár: 345 jelentkező
- angol nyelv és kultúra-történelemtanár: 282 jelentkező
Ehhez képest számos olyan szakpár is van, ahol alig akad érdeklődő. Összegyűjtöttük azokat az osztatlan tanárképzéseket, ahol az első helyes jelentkezők száma nem érte el a 20 főt.
Meglepő módon nem csak ritka kombinációk szerepelnek az alacsony érdeklődésű szakok között, hanem több klasszikusabb párosítás is.
- biológia-kémiatanár: 19 jelentkező (ebből 18 nappali, 1 levelező)
- kémia-matematikatanár: 12 jelentkező (ebből 8 nappali, 4 levelező)
- földrajz-matematikatanár: 16 jelentkező (ebből 14 nappali, 2 levelező)
- könyvtáros-matematikatanár: 8 jelentkező (ebből 3 nappali, 5 levelező)
Ahol az első helyes jelentkezések száma nem érte el a 10 főt sem:
- fizika-kémiatanár: 3 jelentkező (ebből 2 nappali, 1 levelező)
- fizika-informatikatanár: 3 jelentkező (mind levelező)
- matematika-vizuális kultúra tanára: 6 jelentkező (mind nappali)
- matematika-technika és tervezés tanára: 4 jelentkező (mind nappali)
Szinte üres képzések:
- fizika-földrajztanár: 1 jelentkező (nappali)
- földrajz-kémiatanár: 1 jelentkező (nappali)
- biológia-informatikatanár: 1 jelentkező (nappali)
- biológia-ének-zene tanára: 1 jelentkező (nappali)
Ezekre a képzésekre senki sem jelentkezett első helyen
Az adatokból nemcsak az látszik, hogy sok szakpár iránt minimális az érdeklődés, hanem az is, hogy bizonyos képzések teljesen „láthatatlanok” maradtak a jelentkezők számára: ezekre országosan egyetlen diák sem adta be első helyen a jelentkezését.
Leggyakrabban olyan kombinációkról van szó, amelyek eleve szűkebb célcsoportot szólítanak meg: ide tartoznak például a ritkább nyelvekhez kapcsolódó szakok, mint a kínai, japán vagy latin nyelv és kultúra tanára, különösen akkor, ha ezeket más – kevésbé népszerű – tárgyakkal párosítják.
Hasonlóan alacsony az érdeklődés azoknál a szakpároknál is, amelyek „kilógnak” a megszokott kombinációk közül. Ilyenek lehetnek például a természettudományos tárgyak nem tipikus párosításai, amikor a fizika mellé médiaismeret vagy testnevelés társul.
Emellett a kisebb óraszámú, speciális tantárgyak – mint az etika, a hon- és népismeret, vagy a dráma- és színházismeret – is jellemzően csak nagyon szűk kör számára vonzóak, különösen, ha nem egy „erősebb” tantárggyal kombinálják őket.
Hiába nőtt meg ugrásszerűen a tanító szak iránti érdeklődés, a jelentkezők többsége nem a nappali képzésre készül. Sőt, az adatok szerint tíz első helyes jelentkezőből majdnem nyolcan inkább levelezőn tanulnának tovább.