„Hadapród” program indul 30 általános iskolában
Tovább bővül azoknak az iskoláknak a száma is, ahol oktatják a honvédelem tantárgyat.
Az egyik szülő szerint a háborús riogatás beleivódott a gyerekek mindennapjaiba, többen aggódnak a háború kitörése miatt.
Szorongtak és felzaklatta a diákokat az a kézigránátok használatáról szóló oktatófilm, amelyet a honvédelmi alapismeretek órán vetítettek le nekik az egyik érdi gimnáziumban.
A filmről az egyik szülő hangfelvételt küldött az RTL Híradónak, ebben olyan mondatok hangzanak el, mint: „A gyújtó időzítése néhány másodperc. Két fő típusa van, a támadó és a védő kézigránát. A 93 NF védőkézigránát repesz hatása miatt csak fedezékből dobható, az ellenség élő erejének pusztítására, sebesítésére alkalmazzák.”
Több szülő felháborodott, egy diák apja azt mondta, a gyereke szorong. „Ami mostanában megy az országban, ez a háború riogatás, már beleivódott a gyerekek mindennapjaiba is, sőt többen meg is kérdezték, hogy most tényleg lesz háború, meg tényleg el kell menni?” – nyilatkozta az apa.
A honvédelmi alapismeretek órát egy hivatásos katona tartja, akit őrnagy úrnak szólítanak a diákok. Az is kiderült, hogy nemcsak elméleti órák vannak, korábban lövészgyakorlatra is elvitték a diákokat tanórán.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője szerint a tananyag káros, ráadásul a katonáknak nincs pedagógusvégzettségük.
Az RTL kérdésére azt írta a Honvédelmi Minisztérium: „A tantárgy nem fokozza, hanem csökkenti a bizonytalanságot, mert világos, kontrollált keretek között ad magyarázatot a fiatalokat is körülvevő biztonsági kérdésekre.”
A honvédelmi alapismereteket szeptember óta közel 400 középiskolában oktatják hivatásos katonák.
Tovább bővül azoknak az iskoláknak a száma is, ahol oktatják a honvédelem tantárgyat.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.