„Hadapród” program indul 30 általános iskolában
Tovább bővül azoknak az iskoláknak a száma is, ahol oktatják a honvédelem tantárgyat.
Az egyik szülő szerint a háborús riogatás beleivódott a gyerekek mindennapjaiba, többen aggódnak a háború kitörése miatt.
Szorongtak és felzaklatta a diákokat az a kézigránátok használatáról szóló oktatófilm, amelyet a honvédelmi alapismeretek órán vetítettek le nekik az egyik érdi gimnáziumban.
A filmről az egyik szülő hangfelvételt küldött az RTL Híradónak, ebben olyan mondatok hangzanak el, mint: „A gyújtó időzítése néhány másodperc. Két fő típusa van, a támadó és a védő kézigránát. A 93 NF védőkézigránát repesz hatása miatt csak fedezékből dobható, az ellenség élő erejének pusztítására, sebesítésére alkalmazzák.”
Több szülő felháborodott, egy diák apja azt mondta, a gyereke szorong. „Ami mostanában megy az országban, ez a háború riogatás, már beleivódott a gyerekek mindennapjaiba is, sőt többen meg is kérdezték, hogy most tényleg lesz háború, meg tényleg el kell menni?” – nyilatkozta az apa.
A honvédelmi alapismeretek órát egy hivatásos katona tartja, akit őrnagy úrnak szólítanak a diákok. Az is kiderült, hogy nemcsak elméleti órák vannak, korábban lövészgyakorlatra is elvitték a diákokat tanórán.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője szerint a tananyag káros, ráadásul a katonáknak nincs pedagógusvégzettségük.
Az RTL kérdésére azt írta a Honvédelmi Minisztérium: „A tantárgy nem fokozza, hanem csökkenti a bizonytalanságot, mert világos, kontrollált keretek között ad magyarázatot a fiatalokat is körülvevő biztonsági kérdésekre.”
A honvédelmi alapismereteket szeptember óta közel 400 középiskolában oktatják hivatásos katonák.
Tovább bővül azoknak az iskoláknak a száma is, ahol oktatják a honvédelem tantárgyat.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.