„Hadapród” program indul 30 általános iskolában
Tovább bővül azoknak az iskoláknak a száma is, ahol oktatják a honvédelem tantárgyat.
Az egyik szülő szerint a háborús riogatás beleivódott a gyerekek mindennapjaiba, többen aggódnak a háború kitörése miatt.
Szorongtak és felzaklatta a diákokat az a kézigránátok használatáról szóló oktatófilm, amelyet a honvédelmi alapismeretek órán vetítettek le nekik az egyik érdi gimnáziumban.
A filmről az egyik szülő hangfelvételt küldött az RTL Híradónak, ebben olyan mondatok hangzanak el, mint: „A gyújtó időzítése néhány másodperc. Két fő típusa van, a támadó és a védő kézigránát. A 93 NF védőkézigránát repesz hatása miatt csak fedezékből dobható, az ellenség élő erejének pusztítására, sebesítésére alkalmazzák.”
Több szülő felháborodott, egy diák apja azt mondta, a gyereke szorong. „Ami mostanában megy az országban, ez a háború riogatás, már beleivódott a gyerekek mindennapjaiba is, sőt többen meg is kérdezték, hogy most tényleg lesz háború, meg tényleg el kell menni?” – nyilatkozta az apa.
A honvédelmi alapismeretek órát egy hivatásos katona tartja, akit őrnagy úrnak szólítanak a diákok. Az is kiderült, hogy nemcsak elméleti órák vannak, korábban lövészgyakorlatra is elvitték a diákokat tanórán.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője szerint a tananyag káros, ráadásul a katonáknak nincs pedagógusvégzettségük.
Az RTL kérdésére azt írta a Honvédelmi Minisztérium: „A tantárgy nem fokozza, hanem csökkenti a bizonytalanságot, mert világos, kontrollált keretek között ad magyarázatot a fiatalokat is körülvevő biztonsági kérdésekre.”
A honvédelmi alapismereteket szeptember óta közel 400 középiskolában oktatják hivatásos katonák.
Tovább bővül azoknak az iskoláknak a száma is, ahol oktatják a honvédelem tantárgyat.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.