Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Talán az egyik legkomplexebb érettségi vizsga a honvédelmi alapismeretek, amit feltehetően csak azok választanak, akik katonának állnának vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem valamelyik releváns képzésén tanulnának tovább. Nektek sikerülne a középszintű vizsga? Cikkünk végén ezt is tesztelhetitek.
Az Oktatási Hivatal lapunknak küldött tájékoztatása szerint középszinten országszerte 323-an, emelt szinten pedig 64-en vizsgáznak péntek délután 14 órától honvédelmi alapismeretek tantárgyból. Feltételezhetően olyan diákok érettségiznek, akik elsősorban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre felvételiznek vagy az érettségi után valamilyen egyéb olyan szakon tanulnának tovább, ahol erre szükség lehet. Eseteg rögtön munkába is állnának, ahol az itt megszerzett tudást hasznosítani tudják.
Lőelmélet, haditechnika, kőkemény történelmi kérdések
Az érettségizők számára tehát feltehetően nem tűnik bonyolultnak felismerni egy-egy fegyver részeit, és lehet, hogy egy Hunyadi János törökellenes politikájával foglalkozó feladat, kötéstípusok felismerése, vagy az ENSZ-ről vagy a NATO-ról szóló igaz-hamis sem okoz túl nagy meglepetéseket.
Laikusként azonban a honvédelmi alapismeretek érettségi még középszinten is nehéznek tűnik. Kiváltképp, mert a feladatok rengeteg különböző témakört ölelnek fel.
Közép- és emelt szinten egyaránt ezek a témakörök tűnnek fel az írásbeli számonkérésben:
Az írásbeli feladatsor ráadásul meglepően hosszú is és ránézésre viszonylag kevés az idő a példák megoldására. Középszinten ugyanis a 120 perces, maximum 100 pontos feladatsor 25-30 darab megoldandó feladatot tartalmaz, míg a 240 perces, szintén maximum 100 pontos emelt szintű vizsga két részre oszlik. Az I. részben 20-25 egyszerű, rövid választ igénylő példát, a II. feladatlapban pedig 2 hosszú, 2 rövid kifejtendő szöveges feladatot és 2 tájékozódással kapcsolatos feladatot kell megoldani.
A vizsgaleírás szerint ehhez az elvárt kompetenciák a következőek:
Érettségi 2025: az összes feladatlap és megoldás egy helyen
Tereptan, túlélés, egészségügyi ismeretek a szóbelin
Az írásbeliket követően honvédelmi alapismeretekből is kell szóbeli vizsgát tenniük az érettségizőknek. Az emelt szintű szóbeliket június 3-11., a középszintűeket június 16. és július 2. között szervezik meg az intézmények.
Középszinten a szóbeli 15, emelten pedig legalább 20 tételből áll, ami A), B), és C) feladatokat tartalmaz.
Középszinten ezek az alábbi három témakört érintik:
Emelt szinten pedig az lábbi három témakörből kell 1-2 tételt húzni, azokat kifejteni és a kapott feladatokat kidolgozni a vizsgázóknak:
"A feladatokat külön-külön kell értékelni. Az A) feladatra legfeljebb 20 pont, míg a B) és a C) feladatokra legfeljebb 15-15 pont adható" - írják.
Nektek sikerülne a honvédelmi alapismeretek érettségi? Teszteljétek!
Akár érettségiztek belőle, akár nem, most ti is tesztelhetitek, nektek hogy menne a középszintű érettségi honvédelmi alapismeretekből.
A tesztet a 2024-es októberi középszintű érettségi feladataiból állítottuk össze.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.