Az idei tanévben a gimnáziumokban 8837, a technikumokban 21 570, míg más intézménytípusokban 1503 diák tanulja a honvédelmet. Ez az előző tanévhez képest drámai emelkedést jelent: míg 2024/2025-ben még csak 2549 gimnazista és 11 041 technikumi diák vett részt a foglalkozásokon, az érintett középiskolák száma az előző évi 141-ről 389-re nőtt, foglalja össze a Népszava a Szülői Hang Közösség adatigénylése alapján.
A tantárgyat 2023/2024-ben vezették be, célja elsősorban a haza iránti elkötelezettség erősítése, a középiskolások állampolgári tudatosságának fejlesztése, valamint a közösség- és egymás iránti tisztelet kialakítása – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter. A diákok gyakorlati foglalkozásokon vehetnek részt, amelyek egészségügyi és életmentési ismereteket, túlélési és táborozástechnikai alapismereteket is tartalmaznak. A tantárgyat katonaoktatók tanítják, akik pedagógiai végzettség nélkül is alkalmazhatóak.
Honvédelmi Sportszövetség
Az iskoláknak nincsen beleszólása, hogy indítanak-e honvédelem tárgyat
A Szülői Hang Közösség képviselői szerint a honvédelmi oktatás bevezetése nem történt megnyugtató társadalmi párbeszéd keretében, és több kérdés is felmerül: mi a kormány honvédelmi célja, és mennyire indokolt a teljes tanéves tantárgy? Miklós György szerint elegendő lenne egy rövidebb, néhány alkalomból álló foglalkozássorozat, és az iskoláknak valójában nincs valódi beleszólásuk abba, hogy indítanak-e ilyen tárgyat, a döntést a kormányzat felülről kényszeríti rájuk.
Szülői oldalról komoly problémát jelent, hogy a katonaoktatók számára nem írnak elő pedagógiai végzettséget. Bár a Honvédség gyors képzést biztosít számukra, a Szülői Hang szerint ez nem helyettesíti a pedagógiai tudást, és nem garantálja a minőségi oktatást. „A pedagógia egy szakma, amit nem lehet rövid gyorstalpaló tanfolyamon elsajátítani” – fogalmazott Miklós György, kiemelve, hogy a felelősség és a minőség kérdése így felvetődik.
Mi is megírtuk, hogy mindezen felül az is felháborítja a szülőket, hogy tanórai keretek között lőtérre vigyék és légfegyverrel lőni tanítsák a tizenegyedikeseket. Megkérdeztük a Szülői Hang több mint 32 ezer tagot számláló csoportjában, hogy adott esetben a szülők engednék-e, hogy a gyerekeik iskolai oktatás keretei között lövészeten vegyenek részt, a válasz pedig néhány kivétellel egyértelmű "nem" volt.
Volt, aki azzal érvelt, hogy ilyenek nélkül is számos "felesleges tanórája" van a gyerekének. A legtöbbeknek azonban a konkrét fegyverhasználattal lenne problémája - még akkor is, ha az emberölésre nem alkalmas és katona oktató jelenlétében történne.
Az érettségin lőelméletet, haditechnikát és túlélési ismereteket kérdeznek
Részletesen írtunk arról, hogy mit kell tudniuk azoknak a diákoknak, akik katonának állnának vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem valamelyik releváns képzésén tanulnának tovább. Az elvárt tananyag rendkívül komplex: lőelméletet, haditechnikai ismereteket, hadtörténelmi tudást, térkép- és tereptani alapismereteket, alaki ismereteket, túlélési készségeket és táborozástechnikát, valamint egészségügyi, biztonságpolitikai és válságreagáló ismereteket foglal magában. Emellett a vizsgázóknak képesnek kell lenniük induktív és deduktív következtetésekre, osztályozásra, problémamegoldásra, lényegkiemelésre, a katonai terminológia helyes használatára, integrált gondolkodásra és etikai érzékenységre, vagyis a döntések lehetséges következményeinek mérlegelésére.
Mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgán ezeknek a kompetenciáknak a bizonyítása elengedhetetlen, hiszen a feladatok változatosak, a rövid válaszoktól a hosszabb kifejtésekig terjednek, és gyakran valós, életszerű helyzetekhez kötődnek, így a diákoknak átfogó katonai és történelmi ismeretekkel, valamint gyakorlati készségekkel kell rendelkezniük.
