"Hadapród" program indul 30 általános iskolában

És tovább bővül azoknak az iskoláknak a száma is, ahol oktatják a honvédelem tantárgyat.

  • Eduline/MTI

Szeptembertől már 389 középiskolában - 152 gimnázium és 237 technikum - lesz jelen a Honvédelem tantárgy - jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.

A miniszter szerint míg a 2023/24-es tanévben mindössze 6 középiskolában – 3 gimnáziumban és 3 technikumban – indult el Honvédelem tantárgy oktatása, amelyen 824 diák vett részt, addig a 2024/25-ös tanévben már 141 intézmény – 43 gimnázium és 98 technikum – csatlakozott, összesen 13 590 diákkal. ez pedig a 2025/26-os tanévben tovább bővül.

Szerinte ezek a számok

jól mutatják, hogy a fiatalok és az iskolák körében egyaránt nagy az érdeklődés a tantárgy iránt, amelyet kötelező jelleggel sajátítanak el a diákok a tantárgy oktatásához csatlakozott intézményekben.

A tananyaghoz gyakorlati foglalkozások is kapcsolódnak, többek között

  • egészségügyi és életmentési ismeretek,
  • túlélési és táborozástechnikai alapismeretek,
  • tereptani és tájékozódási gyakorlatok.

Ezek kiegészülhetnek

  • tematikus túrákkal,
  • laktanyalátogatásokkal,
  • hagyományőrző és hadtörténelmi programokkal,
  • küzdősport foglalkozásokkal.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta azt is, hogy a Honvédelmi Minisztérium a 2025/2026-os tanévben elindítja a Hadapród Programot, ami 30 általános iskolai tagozattal rendelkező intézmény részvételével valósul meg.

A program célja, hogy a 8-14 éves diákok számára élményeken keresztül erősítse a hazaszeretetet és a nemzeti kötődést. A fiatalok szabadidejükben, önkéntes alapon vehetnek részt kulturális eseményeken, hagyományőrző foglalkozásokon és sportprogramokon, amelyek segítenek megérteni a magyar történelem és kultúra üzeneteit, miközben közösségi élményt is nyújtanak.

A Hadapród Program hosszú távon hozzájárul a diákok közösségi felelősségvállalásának erősítéséhez és személyiségük fejlődéséhez – közölte a honvédelmi miniszter.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.