És tovább bővül azoknak az iskoláknak a száma is, ahol oktatják a honvédelem tantárgyat.
Szeptembertől már 389 középiskolában - 152 gimnázium és 237 technikum - lesz jelen a Honvédelem tantárgy - jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.
A miniszter szerint míg a 2023/24-es tanévben mindössze 6 középiskolában – 3 gimnáziumban és 3 technikumban – indult el Honvédelem tantárgy oktatása, amelyen 824 diák vett részt, addig a 2024/25-ös tanévben már 141 intézmény – 43 gimnázium és 98 technikum – csatlakozott, összesen 13 590 diákkal. ez pedig a 2025/26-os tanévben tovább bővül.
Szerinte ezek a számok
jól mutatják, hogy a fiatalok és az iskolák körében egyaránt nagy az érdeklődés a tantárgy iránt, amelyet kötelező jelleggel sajátítanak el a diákok a tantárgy oktatásához csatlakozott intézményekben.
A tananyaghoz gyakorlati foglalkozások is kapcsolódnak, többek között
Ezek kiegészülhetnek
Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta azt is, hogy a Honvédelmi Minisztérium a 2025/2026-os tanévben elindítja a Hadapród Programot, ami 30 általános iskolai tagozattal rendelkező intézmény részvételével valósul meg.
A program célja, hogy a 8-14 éves diákok számára élményeken keresztül erősítse a hazaszeretetet és a nemzeti kötődést. A fiatalok szabadidejükben, önkéntes alapon vehetnek részt kulturális eseményeken, hagyományőrző foglalkozásokon és sportprogramokon, amelyek segítenek megérteni a magyar történelem és kultúra üzeneteit, miközben közösségi élményt is nyújtanak.
A Hadapród Program hosszú távon hozzájárul a diákok közösségi felelősségvállalásának erősítéséhez és személyiségük fejlődéséhez – közölte a honvédelmi miniszter.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
