Lannert Judit bejelentette, hogy Katz Sándor lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára. A nemzetközileg ismert elméleti részecskefizikus az Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabban megválasztott tagja, kutatásai során pedig a sötét anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdésekkel és a kvark-gluon plazma vizsgálatával is foglalkozott.
A kinevezés híre már napokkal korábban felmerült a sajtóban: a Magyar Hang elsőként írta meg, hogy Katz Sándor lehet a felsőoktatási államtitkár, amit a fizikus akkor nem kommentált, de nem is cáfolt.
Lannert Judit Facebook-posztjában úgy fogalmazott, hogy szerinte a megújuló oktatáspolitika egyik legfontosabb területe a felsőoktatás, amelyet ismét szorosabban kapcsolnának az európai tudományos és oktatási térhez. Különösen fontosnak tartja, hogy a felsőoktatás élére felkért Katz Sándor „egyszerre érti a tudományos kiválóság, az egyetemi autonómia és a modern intézményvezetés szempontjait”. Hozzátette:
Olyan vezetőre van szükségünk, aki nemcsak kiváló tudós, hanem képes közösségeket építeni és hosszú távon gondolkodni a magyar felsőoktatás jövőjéről.
Katz Sándor az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizikai és Csillagászati Intézetének korábbi igazgatója, az MTA rendes tagja. Szakterülete az elméleti részecskefizika, ezen belül a kvantum-színdinamika, a rácstérelmélet, valamint a kvark-gluon plazma kutatása. Munkájában azt vizsgálja, hogyan viselkednek az anyag alapvető építőelemei extrém körülmények között.
Felkérése kapcsán így fogalmazott:
Autonóm, nemzetközileg nyitott felsőoktatás megteremtésén szeretnék dolgozni. Olyan egyetemeket képzelek el, ahol a 21. századi elvárásoknak megfelelő oktatás mellett a legkiválóbb szakmai műhelyek működhetnek.
Katz Sándor 1975-ben született Bonyhádon, középiskolai tanulmányait pedig a Bonyhádi Petőfi Sándor Gimnáziumban végezte, ahol matematikából édesapja tanította. Már diákként kiemelkedő eredményeket ért el, 1993-ban a matematika OKTV-n negyedik, fizikából második helyezett lett, majd a Nemzetközi Fizikai Diákolimpián egyéni arany- és csapat ezüstérmet szerzett.
Doktori fokozatát 2001-ben szerezte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem-n, disszertációjában az asztrorészecske-fizika és a standard modellen túli elméletek kérdéseivel foglalkozott. Ezt követően a hamburgi DESY kutatóintézetben, majd a németországi Wuppertali Egyetemen dolgozott posztdoktori kutatóként, 2006 óta pedig az ELTE oktatója, 2012 óta egyetemi tanár.
Kutatási területe az elméleti részecskefizika, ezen belül a kvantum-színdinamika, a rácstérelmélet, valamint a kvark-gluon plazma kutatása. Munkájában többek között azt vizsgálja, hogyan alakult át a korai Univerzumban az anyag kvark-gluon plazmából hadronokká. Kutatócsoportjával fontos nemzetközi eredményeket ért el a kvark-hadron átmenet modellezésében, emellett az axionnal – egy feltételezett sötétanyag-részecskével – kapcsolatos kutatásokban is részt vett.
2012-ben az MTA Lendület programjának támogatásával saját kutatócsoportot alapított az ELTE Elméleti Fizikai Tanszékén. 2016-ban az MTA egyik legfiatalabb levelező tagjává választották, 2022-ben pedig rendes tag lett. Korábban Junior Prima Díjat is kapott.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Befejeződött a 2025/2026-os tanév digitális országos kompetenciamérése – közölte az Oktatási Hivatal. A mérések március 23. és május 29. között zajlottak, és több mint 607 ezer, 4-11. évfolyamos diák vett részt bennük.
Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.
A polgári jogi záróvizsgán a megalázó, lekezelő bánásmódról évek óta érkeztek jelzések, a mostani döntés a kari hallgatói önkormányzat és a dékán asszony egyeztetésének eredménye.
