A sötét anyagot is kutatta az új felsőoktatási államtitkár: mit kell tudni Katz Sándorról?

Lannert Judit bejelentette, hogy Katz Sándor lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára. A nemzetközileg ismert elméleti részecskefizikus az Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabban megválasztott tagja, kutatásai során pedig a sötét anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdésekkel és a kvark-gluon plazma vizsgálatával is foglalkozott.

A kinevezés híre már napokkal korábban felmerült a sajtóban: a Magyar Hang elsőként írta meg, hogy Katz Sándor lehet a felsőoktatási államtitkár, amit a fizikus akkor nem kommentált, de nem is cáfolt.

Lannert Judit Facebook-posztjában úgy fogalmazott, hogy szerinte a megújuló oktatáspolitika egyik legfontosabb területe a felsőoktatás, amelyet ismét szorosabban kapcsolnának az európai tudományos és oktatási térhez. Különösen fontosnak tartja, hogy a felsőoktatás élére felkért Katz Sándor „egyszerre érti a tudományos kiválóság, az egyetemi autonómia és a modern intézményvezetés szempontjait”. Hozzátette:

Olyan vezetőre van szükségünk, aki nemcsak kiváló tudós, hanem képes közösségeket építeni és hosszú távon gondolkodni a magyar felsőoktatás jövőjéről.

Katz Sándor az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizikai és Csillagászati Intézetének korábbi igazgatója, az MTA rendes tagja. Szakterülete az elméleti részecskefizika, ezen belül a kvantum-színdinamika, a rácstérelmélet, valamint a kvark-gluon plazma kutatása. Munkájában azt vizsgálja, hogyan viselkednek az anyag alapvető építőelemei extrém körülmények között.

Felkérése kapcsán így fogalmazott:

Autonóm, nemzetközileg nyitott felsőoktatás megteremtésén szeretnék dolgozni. Olyan egyetemeket képzelek el, ahol a 21. századi elvárásoknak megfelelő oktatás mellett a legkiválóbb szakmai műhelyek működhetnek.

Diákolimpiai aranytól az MTA-tagságig

Katz Sándor 1975-ben született Bonyhádon, középiskolai tanulmányait pedig a Bonyhádi Petőfi Sándor Gimnáziumban végezte, ahol matematikából édesapja tanította. Már diákként kiemelkedő eredményeket ért el, 1993-ban a matematika OKTV-n negyedik, fizikából második helyezett lett, majd a Nemzetközi Fizikai Diákolimpián egyéni arany- és csapat ezüstérmet szerzett.

Doktori fokozatát 2001-ben szerezte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem-n, disszertációjában az asztrorészecske-fizika és a standard modellen túli elméletek kérdéseivel foglalkozott. Ezt követően a hamburgi DESY kutatóintézetben, majd a németországi Wuppertali Egyetemen dolgozott posztdoktori kutatóként, 2006 óta pedig az ELTE oktatója, 2012 óta egyetemi tanár.

Kutatási területe az elméleti részecskefizika, ezen belül a kvantum-színdinamika, a rácstérelmélet, valamint a kvark-gluon plazma kutatása. Munkájában többek között azt vizsgálja, hogyan alakult át a korai Univerzumban az anyag kvark-gluon plazmából hadronokká. Kutatócsoportjával fontos nemzetközi eredményeket ért el a kvark-hadron átmenet modellezésében, emellett az axionnal – egy feltételezett sötétanyag-részecskével – kapcsolatos kutatásokban is részt vett.

2012-ben az MTA Lendület programjának támogatásával saját kutatócsoportot alapított az ELTE Elméleti Fizikai Tanszékén. 2016-ban az MTA egyik legfiatalabb levelező tagjává választották, 2022-ben pedig rendes tag lett. Korábban Junior Prima Díjat is kapott.

Hozzászólások

„A havi 8 ezer forintos ösztöndíj aligha bír ösztönző erővel a hallgatóknak” – a HÖOK kutatása szerint minden második egyetemista dolgozni kényszerül

A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.

Pilz Olivér: „Olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek”

A leterhelt és betegeskedő tanárokat a kollégáik helyettesítik, évente akár 60-80 órát teljesen ingyen. Pilz Olivér szerint olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek a munkába. A Tanítanék Mozgalom alapítója az ATV-ben arról is beszélt: legalább tíz év kellhet ahhoz, hogy valóban javuljon a magyar oktatás helyzete.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.

Bejelentette Lannert Judit a szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkárt

Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.