A sötét anyagot is kutatta az új felsőoktatási államtitkár: mit kell tudni Katz Sándorról?

Lannert Judit bejelentette, hogy Katz Sándor lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára. A nemzetközileg ismert elméleti részecskefizikus az Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabban megválasztott tagja, kutatásai során pedig a sötét anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdésekkel és a kvark-gluon plazma vizsgálatával is foglalkozott.

A kinevezés híre már napokkal korábban felmerült a sajtóban: a Magyar Hang elsőként írta meg, hogy Katz Sándor lehet a felsőoktatási államtitkár, amit a fizikus akkor nem kommentált, de nem is cáfolt.

Lannert Judit Facebook-posztjában úgy fogalmazott, hogy szerinte a megújuló oktatáspolitika egyik legfontosabb területe a felsőoktatás, amelyet ismét szorosabban kapcsolnának az európai tudományos és oktatási térhez. Különösen fontosnak tartja, hogy a felsőoktatás élére felkért Katz Sándor „egyszerre érti a tudományos kiválóság, az egyetemi autonómia és a modern intézményvezetés szempontjait”. Hozzátette:

Olyan vezetőre van szükségünk, aki nemcsak kiváló tudós, hanem képes közösségeket építeni és hosszú távon gondolkodni a magyar felsőoktatás jövőjéről.

Katz Sándor az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizikai és Csillagászati Intézetének korábbi igazgatója, az MTA rendes tagja. Szakterülete az elméleti részecskefizika, ezen belül a kvantum-színdinamika, a rácstérelmélet, valamint a kvark-gluon plazma kutatása. Munkájában azt vizsgálja, hogyan viselkednek az anyag alapvető építőelemei extrém körülmények között.

Felkérése kapcsán így fogalmazott:

Autonóm, nemzetközileg nyitott felsőoktatás megteremtésén szeretnék dolgozni. Olyan egyetemeket képzelek el, ahol a 21. századi elvárásoknak megfelelő oktatás mellett a legkiválóbb szakmai műhelyek működhetnek.

Diákolimpiai aranytól az MTA-tagságig

Katz Sándor 1975-ben született Bonyhádon, középiskolai tanulmányait pedig a Bonyhádi Petőfi Sándor Gimnáziumban végezte, ahol matematikából édesapja tanította. Már diákként kiemelkedő eredményeket ért el, 1993-ban a matematika OKTV-n negyedik, fizikából második helyezett lett, majd a Nemzetközi Fizikai Diákolimpián egyéni arany- és csapat ezüstérmet szerzett.

Doktori fokozatát 2001-ben szerezte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem-n, disszertációjában az asztrorészecske-fizika és a standard modellen túli elméletek kérdéseivel foglalkozott. Ezt követően a hamburgi DESY kutatóintézetben, majd a németországi Wuppertali Egyetemen dolgozott posztdoktori kutatóként, 2006 óta pedig az ELTE oktatója, 2012 óta egyetemi tanár.

Kutatási területe az elméleti részecskefizika, ezen belül a kvantum-színdinamika, a rácstérelmélet, valamint a kvark-gluon plazma kutatása. Munkájában többek között azt vizsgálja, hogyan alakult át a korai Univerzumban az anyag kvark-gluon plazmából hadronokká. Kutatócsoportjával fontos nemzetközi eredményeket ért el a kvark-hadron átmenet modellezésében, emellett az axionnal – egy feltételezett sötétanyag-részecskével – kapcsolatos kutatásokban is részt vett.

2012-ben az MTA Lendület programjának támogatásával saját kutatócsoportot alapított az ELTE Elméleti Fizikai Tanszékén. 2016-ban az MTA egyik legfiatalabb levelező tagjává választották, 2022-ben pedig rendes tag lett. Korábban Junior Prima Díjat is kapott.

Hozzászólások

Tovább rövidítené az oviKRÉTA kérdőívének kitöltési idejét a minisztérium, és véleményezésre is felületet adna

A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.