Minden, amit az osztatlan tanárképzésről tudni kell: felvételi, szabályok egy helyen

A tanárképzés két formában, osztatlan képzésben és felsőfokú végzettségi szintű oklevéllel már rendelkezőknek mesterképzésben folyik. De mit jelent pontosan az osztatlan képzés? Mennyi ideig kell egyetemre járni? Összeszedtük a legfontosabb szabályokat az osztatlan tanári képzésről.

  • Eduline

Ahogy már írtuk kétféleképp tanulhattok tanárképzésen, ha már szereztetek egy felsőfokú végzettséget az osztatlan tanári szaknak megfelelő szakterületen, akkor az osztatlan tanárképzésen az annak megfelelő tanári szakok közül kell választanotok. Erről itt olvashattok bővebben.

De mi is az az osztatlan tanárképzés? Meddig tart a képzés?

A tanári szakképzettség osztatlan, kétszakos képzésben szerezhető. A tanárszakok egy részének két formája jött létre: a 4+1 éves általános iskolai tanárképzés és az 5+1 éves középiskolai tanárképzés, melyben a plusz egy év az összefüggő iskolai szakmai gyakorlat.

Ha szakpárban tanultok, akkor az előrehaladás érdekében a képzés első három évében legalább 150 kreditet kell összegyűjtenetek, arányos elosztásban.

Miből áll a páylaalkalmassági vizsga?

A pályaalkalmassági vizsgálat célja, hogy a személyes motivációitokról, habitusotokról, kommunikációs készségeitekről és a pedagógiai elképzeléseitekről szerezzenek információkat.

A vizsga kötelező eleme az előzetesen elküldött motivációs levél alapján beszélgetés a karrierterveitekről, illetve arról, hogy miért szeretnétek tanárnak tanulni. Illetve a vizsga része lesz vagy egy pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzet értelmezése, véleményezése, vagy beszélgetés egy szabadon választott pedagógiai jellegű olvasmányról, a nevelési szempontok kiemelésével.

Az alkalmassági vizsga második elemeként meghatározott beszámoló időtartama jelentkezőnként 15-20 perc. Az alkalmassági vizsgára külön közzétett szakirodalomból készülni nem kell. Az alkalmassági vizsgára egy helyen, a jelentkezési sorrendetek első jelentkezési helyén kerül sor. Fontos, hogy ennek eredménye valamennyi további osztatlan tanári jelentkezésre érvényes.

Általános iskolai vagy középiskolai tanár leszek? Dönthetek?

Amennyiben az adott tanári szakképzettségből van általános iskolai és középiskolai tanárképzés is, akkor a közös három éves alapozó szakasz végén kell eldöntenetek, hogy a két tanári szakképzettség mindegyikét általános iskolai tanárszakként, vagy középiskolai tanárszakként, vagy egyet általános iskolai és egyet középiskolai tanárszakként szeretnétek elvégezni. Tehát ezen szakképzettségek esetén, jelentkezni csak a (10 féléves) általános iskolai szakképzettségre lehet - írja a felvételi tájékoztató.

Művészeti tanár is lehetek?

A művészeti tanárszakokon érettségit követően egyszakos osztatlan képzésben vagy a nem tanári mesterképzéssel, illetve osztatlan képzéssel párhuzamosan, vagy művészeti nem tanári mesterképzést követően mesterképzésben szerezhető tanári oklevél. Erről bővebben itt olvashattok.

És mi a helyzet a szakmai tanárképzéssel?

A szakmai tanárképzés a műszaki, az agrár, a közgazdasági szakképzés számára képez elméleti tárgyakat oktató tanárokat. Ezeken a szakmai tanárszakokon osztott 4 féléves képzésben, a mesterképzési ciklusban vagy osztatlan 4+1 éves képzésben szervezhető meg a tanárképzés. Erről bővebben itt olvashattok.

Művészeti képzésre jelentkeztek? Ilyen vizsgákra számíthattok 2020-ban

A 2020-as felvételin csak az vehető fel, alapképzésre, osztatlan képzésre, aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik. Azonban ez alól kivétel, ha valaki olyan szakra jelentkezik, ahol a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján kell megállapítani. Ez milyen képzéseket takar?

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Nem lehet a készülésre kényszeríteni egy nem neurotipikus gyereket” – így élte meg a középiskolai felvételit egy autista nyolcadikos

A középiskolai felvételi önmagában is komoly terhelést jelenthet egy nyolcadikosnak, egy autizmusspektrum-zavarral élő diáknál azonban a felkészülés egészen más kérdéseket is felvethet. Hogyan lehet hónapokon keresztül készülni, ha a gyerek nehezen veszi rá magát az otthoni tanulásra? Mit lehet tenni, ha jó képességei ellenére nem önálló a tanulásban? És hogyan választ iskolát egy család, ha közben azt érzi, hogy maga a felvételi rendszer elsősorban a neurotipikus, szabálykövető és rendkívül szorgalmas gyerekeknek kedvez?

Nem csak a rugalmas iskolakezdés van tervben, hanem a rugalmas óvodakezdés is

A kora gyermekkori ellátórendszer több ponton is átalakulhat a következő időszakban. A Civil Közoktatási Platform Dr. Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkárral egyeztetett a tervekről, amelyek között a rugalmas iskolakezdés visszaállítása mellett a rugalmas óvodakezdés lehetőségének megteremtése is szerepel.

@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.