Minden, amit az osztatlan tanárképzésről tudni kell: felvételi, szabályok egy helyen

A tanárképzés két formában, osztatlan képzésben és felsőfokú végzettségi szintű oklevéllel már rendelkezőknek mesterképzésben folyik. De mit jelent pontosan az osztatlan képzés? Mennyi ideig kell egyetemre járni? Összeszedtük a legfontosabb szabályokat az osztatlan tanári képzésről.

  • Eduline

Ahogy már írtuk kétféleképp tanulhattok tanárképzésen, ha már szereztetek egy felsőfokú végzettséget az osztatlan tanári szaknak megfelelő szakterületen, akkor az osztatlan tanárképzésen az annak megfelelő tanári szakok közül kell választanotok. Erről itt olvashattok bővebben.

De mi is az az osztatlan tanárképzés? Meddig tart a képzés?

A tanári szakképzettség osztatlan, kétszakos képzésben szerezhető. A tanárszakok egy részének két formája jött létre: a 4+1 éves általános iskolai tanárképzés és az 5+1 éves középiskolai tanárképzés, melyben a plusz egy év az összefüggő iskolai szakmai gyakorlat.

Ha szakpárban tanultok, akkor az előrehaladás érdekében a képzés első három évében legalább 150 kreditet kell összegyűjtenetek, arányos elosztásban.

Miből áll a páylaalkalmassági vizsga?

A pályaalkalmassági vizsgálat célja, hogy a személyes motivációitokról, habitusotokról, kommunikációs készségeitekről és a pedagógiai elképzeléseitekről szerezzenek információkat.

A vizsga kötelező eleme az előzetesen elküldött motivációs levél alapján beszélgetés a karrierterveitekről, illetve arról, hogy miért szeretnétek tanárnak tanulni. Illetve a vizsga része lesz vagy egy pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzet értelmezése, véleményezése, vagy beszélgetés egy szabadon választott pedagógiai jellegű olvasmányról, a nevelési szempontok kiemelésével.

Az alkalmassági vizsga második elemeként meghatározott beszámoló időtartama jelentkezőnként 15-20 perc. Az alkalmassági vizsgára külön közzétett szakirodalomból készülni nem kell. Az alkalmassági vizsgára egy helyen, a jelentkezési sorrendetek első jelentkezési helyén kerül sor. Fontos, hogy ennek eredménye valamennyi további osztatlan tanári jelentkezésre érvényes.

Általános iskolai vagy középiskolai tanár leszek? Dönthetek?

Amennyiben az adott tanári szakképzettségből van általános iskolai és középiskolai tanárképzés is, akkor a közös három éves alapozó szakasz végén kell eldöntenetek, hogy a két tanári szakképzettség mindegyikét általános iskolai tanárszakként, vagy középiskolai tanárszakként, vagy egyet általános iskolai és egyet középiskolai tanárszakként szeretnétek elvégezni. Tehát ezen szakképzettségek esetén, jelentkezni csak a (10 féléves) általános iskolai szakképzettségre lehet - írja a felvételi tájékoztató.

Művészeti tanár is lehetek?

A művészeti tanárszakokon érettségit követően egyszakos osztatlan képzésben vagy a nem tanári mesterképzéssel, illetve osztatlan képzéssel párhuzamosan, vagy művészeti nem tanári mesterképzést követően mesterképzésben szerezhető tanári oklevél. Erről bővebben itt olvashattok.

És mi a helyzet a szakmai tanárképzéssel?

A szakmai tanárképzés a műszaki, az agrár, a közgazdasági szakképzés számára képez elméleti tárgyakat oktató tanárokat. Ezeken a szakmai tanárszakokon osztott 4 féléves képzésben, a mesterképzési ciklusban vagy osztatlan 4+1 éves képzésben szervezhető meg a tanárképzés. Erről bővebben itt olvashattok.

Művészeti képzésre jelentkeztek? Ilyen vizsgákra számíthattok 2020-ban

A 2020-as felvételin csak az vehető fel, alapképzésre, osztatlan képzésre, aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik. Azonban ez alól kivétel, ha valaki olyan szakra jelentkezik, ahol a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján kell megállapítani. Ez milyen képzéseket takar?

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.