A 2020-as felvételin csak az vehető fel, alapképzésre, osztatlan képzésre, aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik. Azonban ez alól kivétel, ha valaki olyan szakra jelentkezik, ahol a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján kell megállapítani. Ez milyen képzéseket takar?
A felsőoktatási felvételi során alapképzésben, illetve osztatlan mesterképzésben alapvetően nincsenek felvételi vizsgák, a felvételi pontokat a középiskolai eredmények és az érettségi vizsgaeredmények, valamint az esetleg előírt alkalmassági és pályaalkalmassági vizsgák eredménye (megfelelt vagy nem megfelelt) alapján számítják. Ám az általános szabály alól is van néhány kivétel.
Alapképzésben, osztatlan mesterképzésben a következő szakokon lehet gyakorlati vizsgát szervezni:
művészet képzési terület minden szakján,
művészetközvetítés képzési terület minden szakján,
művészeti tanárképzés szakjain (pedagógusképzés képzési terület),
sporttudomány képzési terület edző alapképzési szakján.
Tehát művészeti és művészetközvetítés képzéseken is előírhatnak az egyetemek és főiskolák pályaalkalmassági, gyakorlati vizsgát sőt, a felvételi rendelet alapján egészségügyi vizsgálatot is.
Milyen egy gyakorlati vizsga?
A gyakorlati vizsgán – intézményi szabályzat alapján – összesen maximum 200 pont szerezhető. A felvételi összpontszámot ezeken a szakokon kizárólag a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával számítják ki, többletpontok hozzáadása nélkül. A gyakorlati vizsga nem egyenlő az alkalmassági vizsgával, hiszen míg az utóbbira csak megfelelt és nem felelt meg értékelést kaphattok, gyakorlati vizsgán pontoznak is.
Tehát művészet, művészetközvetítés és sporttudomány képzési terület képzéseire, valamint a művészeti jellegű tanárképzésre jelentkezők esetében teljesítményeteket kizárólag a gyakorlati vizsgára kapott pontok alapján is meg lehet állapítani.
"Általánosságban elmondható, hogy a művészeti és művészetközvetítő alapszakos képzésekre jelentkezők tehetségét, motiváltságát, az adott szakhoz szükséges képességek (pld. manuális tudás, számítógépes skillek, kreatív gondolkodás, előadásmód, stb.) meglétét, fejleszthetőségét vizsgálják a felvételi bizottságok. Miként hamis énekhanggal bizonyára nem fogják felvenni a jelentkezőt egy klasszikus ének képzésére, úgy minden művészeti és művészetközvetítő szak többfordulós felvételi vizsgáján a leginkább tehetségeseket keresik" - mondta el az Eduline-nak Július Gyula a Budapesti Metropolitan Egyetem Művészeti és Kreatívipari Karának dékánhelyettese, a Vizuális Kommunikáció Tanszék vezetője.
A felvételi vizsga követelménye szakonként és intézményenként is eltérő lehet. A legtöbb esetben részt kell vennetek egy felvételi elbeszélgetésen, de része lehet a vizsgának a portfolió készítés vagy egy kreatív, művészeti feladat elvégzése, esetleg helyben megírt teszt is. Bizonyos művészeti szakokon korábbi munkákat - rajzokat, grafikákat, installációkat - is kérhetnek a jelentkezőktől, illetve általában mellékelni kell egy motivációs levelet is, amiben a beadott munkáról, további célokról és elképzelésekről kell megfogalmazni a gondolataitokat.
"Az értékelés szempontjai a portfólió minőségén kívül az elhivatottság, tervezési rátermettség, személyes attitűd, kreatív adottság, prezentációs készség, szakmai motiváció, inspiráció" - tette hozzá a dékánhelyettes.
Illetve a művészeti képzéseknél nagyon fontos, hogy a beadott munkákhoz mellékelni kell egy nyilatkozatot, amiben vállaljátok, hogy a beadott munkák saját, önálló alkotások. Ezekhez az adott egyetem honlapján találtok mintát, illetve a korábbi évek felvételi vizsgáinak részleteit, kérdéseit is megnézhetitek.
Mi történik, ha nem sikerül a vizsga?
Ha nem sikerül a felvételi, akkor a pótfelvételin újra próbálkozhattok. Ezt a felvételi időszakot - az általános felvételi időszakot követően - a ponthatárok kihirdetése után pár nappal szokták elindítani, de ugyanúgy a szeptemberben induló képzésekre jelentkezhettek.
"A pótfelvételire bárki jelentkezhet, aki nem jutott be a normál felvételi eljárás során a választott szakra. Eredeti elképzeléséhez képest itt más szakot vagy képzési formát (npéldául levelező helyett nappalit) is megjelölhet a felvételiző. Fontos, hogy a pótfelvételin kizárólag költségtérítéses helyekre lehet jelentkezni" - emelte ki Július Gyula. Hozzátéve: ha nem sikerül a felvételi, akkor azt javasolják, hogy a következő próbálkozásig vegyetek részt előképzésen, szakirányú OKJ-s képzésen vagy előkészítőn.
Mikor vannak ezek a vizsgák?
A gyakorlati vizsgákat jellemzően májusban és júniusban tartják az intézmények. Fontos, hogy művészeti és testnevelés képzésen - ellentétben a pedagógus alkalmassági vizsgával - minden intézményben külön-külön részt kell venni. Ez a vizsga nem vihető tovább.
A gyakorlati vizsgák egyes intézményekben, szakokon többnaposak is lehetnek, ezért két vagy több intézmény vizsganapjai ütközhetnek. A felsőoktatási felvételi jelentkezés benyújtása előtt célszerű tájékozódni az érintett intézményeknél, hogy a jelentkező minden megpályázott szakon részt tud-e venni a gyakorlati vizsgán. A vizsgáról szóló értesítést (vizsgabehívót) az adott felsőoktatási intézmény küldi, ezért amennyiben a táblázatban jelzett első vizsga időpontja előtt egy héttel még nem kaptok ilyen tartalmú levelet, célszerű az adott intézménytől érdeklődnie ezzel kapcsolatban.
A 2020-ban tervezett vizsgaidőpontokat már megnézhetitek.
Elindult a 2020-as felvételi jelentkezés: itt találjátok a meghirdetett szakok listáját
Elindult a felvételi jelentkezés. A szeptemberben induló alap-, osztatlan mester- és mesterképzésekre, valamint felsőoktatási szakképzésekre 2020. február 15-ig lehet jelentkezni az E-felvételi felületen.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
