„Azt látjuk, hogy most már a harmadik év, hogy rekordot döntünk a pedagógusképzésre való jelentkezésben. Ez két-három év múlva fog a munkaerőpiacon megjelenni. Akkor lesz egy hatalmas bumm a pedagógusok körében. Nagyon-nagyon népszerű lett ez a pálya. Idén is rekordmagas jelentketőszámmal állunk majd szembe, és nagyon fontos, hogy itt a mennyiségből minőséget tudjunk csinálni” – mondta Balatoni Katalin, a pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos.
Mint ismert, Hankó Balázs március 17-én jelentette be, hogy ismét csúcsot döntött a felvételizők száma. A miniszter kiemelte: 2022-höz képest közel 30 ezerrel többen választottak műszaki, természettudományos, informatikai, orvos- és egészségtudományi, agrár- vagy pedagógusképzést.
Sok szakra senki nem jelentkezett
Az Eduline korábbi cikke szerint azonban még így is több száz olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos szak van, melyre első helyen nem jelentkezett senki. A legtöbb ilyen szakra csak „mentőövként” jelentkeztek a diákok, és különösen magas ezek között a pedagógusképzések aránya.
A tartaléknak megjelölt képzéseknek mintegy 80 százaléka valamilyen alap- vagy osztatlan pedagógusképzés, azon belül is zene- és hitéleti szak vagy pedig nemzetiségi tanító. Ezeknek a pedagógusképzéseknek egy részét valamelyik kisebb, vidéki campuson hirdették meg, például az ELTE szombathelyi intézményében.
De például az osztatlan, nappali tagozatos, állami ösztöndíjas biológia-fizika tanárszakot sem az ELTE Természettudományi Karán, sem pedig a Pécsi Tudományegyetemen senki sem jelölte meg. És csak tartaléknak is csak egy-egy diák.
