Balatoni Katalin arról beszélt, hogy nagyon népszerű lett a pedagóguspálya, és rekordot döntött a pedagógusképzésre jelentkezők száma. Azonban még így is rengeteg olyan tanárszak van, amelyet senki nem jelölt meg első helyen, csak „mentőövként”.
„Azt látjuk, hogy most már a harmadik év, hogy rekordot döntünk a pedagógusképzésre való jelentkezésben. Ez két-három év múlva fog a munkaerőpiacon megjelenni. Akkor lesz egy hatalmas bumm a pedagógusok körében. Nagyon-nagyon népszerű lett ez a pálya. Idén is rekordmagas jelentketőszámmal állunk majd szembe, és nagyon fontos, hogy itt a mennyiségből minőséget tudjunk csinálni” – mondta Balatoni Katalin, a pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos.
Mint ismert, Hankó Balázs március 17-én jelentette be, hogy ismét csúcsot döntött a felvételizők száma. A miniszter kiemelte: 2022-höz képest közel 30 ezerrel többen választottak műszaki, természettudományos, informatikai, orvos- és egészségtudományi, agrár- vagy pedagógusképzést.
Az Eduline korábbi cikke szerint azonban még így is több száz olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos szak van, melyre első helyen nem jelentkezett senki. A legtöbb ilyen szakra csak „mentőövként” jelentkeztek a diákok, és különösen magas ezek között a pedagógusképzések aránya.
A tartaléknak megjelölt képzéseknek mintegy 80 százaléka valamilyen alap- vagy osztatlan pedagógusképzés, azon belül is zene- és hitéleti szak vagy pedig nemzetiségi tanító. Ezeknek a pedagógusképzéseknek egy részét valamelyik kisebb, vidéki campuson hirdették meg, például az ELTE szombathelyi intézményében.
De például az osztatlan, nappali tagozatos, állami ösztöndíjas biológia-fizika tanárszakot sem az ELTE Természettudományi Karán, sem pedig a Pécsi Tudományegyetemen senki sem jelölte meg. És csak tartaléknak is csak egy-egy diák.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
