„Lesz egy hatalmas bumm” – Balatoni Katalin szerint 2-3 éven belül fordulópont várható a pedagógusoknál

Balatoni Katalin arról beszélt, hogy nagyon népszerű lett a pedagóguspálya, és rekordot döntött a pedagógusképzésre jelentkezők száma. Azonban még így is rengeteg olyan tanárszak van, amelyet senki nem jelölt meg első helyen, csak „mentőövként”.

„Azt látjuk, hogy most már a harmadik év, hogy rekordot döntünk a pedagógusképzésre való jelentkezésben. Ez két-három év múlva fog a munkaerőpiacon megjelenni. Akkor lesz egy hatalmas bumm a pedagógusok körében. Nagyon-nagyon népszerű lett ez a pálya. Idén is rekordmagas jelentketőszámmal állunk majd szembe, és nagyon fontos, hogy itt a mennyiségből minőséget tudjunk csinálni” – mondta Balatoni Katalin, a pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos.

Mint ismert, Hankó Balázs március 17-én jelentette be, hogy ismét csúcsot döntött a felvételizők száma. A miniszter kiemelte: 2022-höz képest közel 30 ezerrel többen választottak műszaki, természettudományos, informatikai, orvos- és egészségtudományi, agrár- vagy pedagógusképzést.

Sok szakra senki nem jelentkezett

Az Eduline korábbi cikke szerint azonban még így is több száz olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos szak van, melyre első helyen nem jelentkezett senki. A legtöbb ilyen szakra csak „mentőövként” jelentkeztek a diákok, és különösen magas ezek között a pedagógusképzések aránya.

A tartaléknak megjelölt képzéseknek mintegy 80 százaléka valamilyen alap- vagy osztatlan pedagógusképzés, azon belül is zene- és hitéleti szak vagy pedig nemzetiségi tanító. Ezeknek a pedagógusképzéseknek egy részét valamelyik kisebb, vidéki campuson hirdették meg, például az ELTE szombathelyi intézményében.

De például az osztatlan, nappali tagozatos, állami ösztöndíjas biológia-fizika tanárszakot sem az ELTE Természettudományi Karán, sem pedig a Pécsi Tudományegyetemen senki sem jelölte meg. És csak tartaléknak is csak egy-egy diák.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.