Nagyobb eséllyel választ valamilyen pedagógusképzést az a diák, akinek a családjában már van pedagógus, mint az, akinek nincs - derül ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer aktív hallgatói kutatásának pedagógusokra vonatkozó 2023-as statisztikáiból.
A pedagógusképzésekre vonatkozó kutatást összesen 1015 egyetemista töltötte ki, akiknek 35,6 százaléka nyilatkozott arról, hogy a szülei vagy a nagyszülei között van pedagógus, további 20,3 százaléknak pedig tágabb családi körben van hasonló szakterületen végzett rokona. A valamilyen pedagógus alapszakon tanuló hallgatók 44,1 százaléka nyilatkozott arról, hogy nincs hasonló végzettségű rokon a családjában. Ez tehát tulajdonképpen arra mutat rá, hogy nagyobb eséllyel tanulnak tovább valamilyen pedagógus szakon azok a diákok, akiknek van rokonuk a pályán, mint azok, akiknek nincs.
A kutatás egyébként arra is rávilágít, hogy a szakokon tanuló hallgatók többsége legfeljebb 23 éves. 26,3 százalékuk legfeljebb a 20. életévét töltötte be a kérdőív kitöltésének időpontjában, 60,6 százalékuk pedig 21-20 év közötti volt. Több mint 80 százalékuk ráadásul nem tervezte megszaktani a tanulmányait és nagyjából ugyanennyien (79,2%) nyilatkozott arról, hogy biztosan (35,9%) vagy valószínűleg (43,3%) akkor is ugyanezt a szakot választaná, ha újra kellene kezdenie a tanulmányait.
Már az egyetem alatt dolgoznak
A kérdőívben a hallgatók munkavállalására is kitértek. 1015 kitöltő közül 532-en nyilatkoztak úgy, hogy a tanulmányaik mellett munkát is vállalnak. 61,7 százalékuk tapasztalatszerzés érdekében dolgozik, de nagyjából ugyanennyien (60%) a megélhetési költségek fedezése miatt vállalt munkát. Kereken 50 százalékuknak a munka és a tanulmányok összehangolása nehézségekbe ütközött, a kitöltők 57 százalékának pedig nem jutott ideje kikapcsolódásra és szórakozásra.
Mindezt úgy, hogy a kitöltők 59,6 százalékának munkája egyáltalán nem kapcsolódik a tanulmányaihoz.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
