Minden ötödik friss diplomás tartósan külföldön szeretne dolgozni

Minden harmadik végzős hallgató pedig, ha csak átmenetileg is, de külföldi munkalehetőségben gondolkodik.

A megkérdezettek 19,2 százaléka szeretne tartósan külföldön munkát vállalni, ami emelkedést jelent az előző évekhez képest - derült ki erült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2023-as felméréséből.

A válaszadók mintegy 51,4 tervezte, hogy egy bizonyos ideig külföldön szeretne dolgozni. Akik csak átmenetileg vállalnának munkát a határon túl, azoknak az aránya 32,2 százalék volt, de ez is emelkedett a korábbi felméréshez képest.

A diplomás pályakezdők közül a művészet és művészetközvetítési területen végzettek 29,5 százaléka, az informatikusok 27,3 százaléka, a jogászok 26,7 százaléka, a társadalomtudományi szakosok 23,7 százaléka, míg a bölcsészek 22,4 százaléka szeretne tartósan külföldön dolgozni. 

Ezzel szemben a

pedagógusképzés hallgatói körében

a legalacsonyabb a külföldi munkavállalási hajlandóság: mindössze 8,8 százalékuk tervezi, hogy a pályafutását más országban folytatja.

 

 

 

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu