Minden ötödik friss diplomás tartósan külföldön szeretne dolgozni

Minden harmadik végzős hallgató pedig, ha csak átmenetileg is, de külföldi munkalehetőségben gondolkodik.

Kurucz-Gáspár Tünde

A megkérdezettek 19,2 százaléka szeretne tartósan külföldön munkát vállalni, ami emelkedést jelent az előző évekhez képest - derült ki erült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2023-as felméréséből.

A válaszadók mintegy 51,4 tervezte, hogy egy bizonyos ideig külföldön szeretne dolgozni. Akik csak átmenetileg vállalnának munkát a határon túl, azoknak az aránya 32,2 százalék volt, de ez is emelkedett a korábbi felméréshez képest.

A diplomás pályakezdők közül a művészet és művészetközvetítési területen végzettek 29,5 százaléka, az informatikusok 27,3 százaléka, a jogászok 26,7 százaléka, a társadalomtudományi szakosok 23,7 százaléka, míg a bölcsészek 22,4 százaléka szeretne tartósan külföldön dolgozni.

Ezzel szemben a

pedagógusképzés hallgatói körében

a legalacsonyabb a külföldi munkavállalási hajlandóság: mindössze 8,8 százalékuk tervezi, hogy a pályafutását más országban folytatja.

Hozzászólások

Mennyi állami kiadás jut egy tanulóra itthon? – egyes iskolai szinteken alig több mint az OECD-átlag fele

Magyarország a sereghajtók között van az OECD-országokban az egy diákra jutó állami oktatási kiadások alapján. Miközben egy felsőoktatási hallgatóra több mint kétszer annyi állami pénz jut, mint egy általános felső középfokú képzésben tanulóra, az alapfoktól a felsőoktatásig az oktatási intézmények állami finanszírozása mindössze a GDP 2,9 százalékát teszi ki itthon, szemben a 4 százalékos OECD-átlaggal.

Közoktatás

Totyik Tamás: „Önmaguktól fognak bezárni az iskolák”

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint bizonyos térségekben elkerülhetetlenné válhatnak az iskola-összevonások és -bezárások, de az átalakítás nem járhat együtt forráskivonással. A kevesebb gyerek lehetőséget teremthetne kisebb osztályokra és jobb oktatási feltételekre is.

Közoktatás

„Az érettségi megszüntetése sem lenne ördögtől való” – új oktatási reformjavaslatot tett közzé a CKP

Akár az érettségi is megszűnhetne a Civil Közoktatási Platform (CKP) új oktatási reformjavaslata szerint. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag az osztályozástól a NAT-on át az iskolarendszerig szinte mindent újragondolna, és jelentősen visszaszorítaná az iskolai szelekciót.

Érettségi-felvételi

Lemondott a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke

Horváth Péter október 4-én mondott le a Nemzeti Pedagógus Kar elnöki tisztségéről. Az új elnököt várhatóan novemberben választják meg.

@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu

A PDSZ-nek a minisztériumban azt mondták, a pénzügy még nem döntött a NOKS-dolgozók béremeléséről

Miközben a NOKS-dolgozók közül sokan továbbra is alig keresnek többet a minimálbérnél, a béremelésük részleteiről még mindig nincs végleges döntés. A PDSZ-t a minisztériumban úgy tájékoztatták, hogy a kérdés továbbra is „a pénzügyön áll”.

Horváth Péter a lemondásáról: „Nem tudnék a feladatoknak olyan tiszta lelkiismerettel megfelelni, ahogy korábban”

A Nemzeti Pedagógus Kar leköszönő elnöke a közelgő nyugdíjazásával és családi okokkal is indokolta távozását. Arról is beszélt, hogy az oktatási rendszer átalakítása miatt intenzív időszak vár a szervezetre, ő pedig már nem érzi magában ehhez a szükséges energiát.

Képviselőként próbálhatjátok ki magatokat a Parlamentben: törvényjavaslatot írhattok és szavazhattok is

Milyen lehet országgyűlési képviselőként végigvinni egy törvényjavaslatot az általános vitától egészen a zárószavazásig? Ezt próbálhatjátok ki, ha jelentkeztek az Országgyűlés Mint-a-Parlament programjára.