„Fiús” és „lányos” szakmák 2026-ban: még mindig erősek a nemi sztereotípiák Magyarországon

Egy friss reprezentatív felmérés alapján a válaszadók közel 80 százaléka szerint továbbra is erősen jelen van az a gondolkodás, miszerint léteznek „fiús” és „lányos” szakmák.

Még mindig él a „fiús” és „lányos” szakmák megkülönböztetése

Léteznek fiús vagy lányos szakmák? A Yettel országos, reprezentatív kutatása szerint a magyarok többsége úgy gondolja, igen. A kutatás eredményei alapján a válaszadók közel 80 százaléka szerint ma is jellemző, hogy bizonyos hivatásokat valamelyik nemhez kötnek.

A jelenséget a férfiak erősebben érzékelik: 84 százalékuk szerint létezik ilyen megkülönböztetés, míg a nők körében ez az arány 75 százalék. Ugyanakkor a többség pozitív változásról is beszámolt: a megkérdezettek 79 százaléka úgy látja, hogy az elmúlt 10–30 évben rugalmasabbá vált a társadalmi gondolkodás ebben a kérdésben. Mindössze 15 százalék gondolja úgy, hogy a helyzet nem változott érdemben.

Ezeket a szakmákat tartják ma is „nőiesnek” vagy „férfiasnak”

A felmérésből az is kiderült, hogy számos szakma esetében továbbra is erős a nemi besorolás. A kozmetikus és az óvodapedagógus pályát például sokan még mindig kifejezetten „lányosnak” tartják.

Ezzel szemben több műszaki és technológiai területet inkább férfiasnak gondolnak: ilyen az informatikus, a programozó, a webdesigner, az autószerelő, a mérnök, a villanyszerelő vagy akár a katonai pálya.

Léteznek ugyanakkor átmeneti kategóriák is. Több foglalkozást a többség inkább semlegesnek lát, de enyhe eltolódás még mindig megfigyelhető. A cégvezetői, rendőri, szakács- vagy szoftverfejlesztői munkát sokan inkább férfiasnak érzékelik, míg az ápolói, könyvelői, HR-, marketing- és pszichológusi pályák inkább nőies irányba billennek.

A fiatalok gondolkodása is ellentmondásos

Különösen figyelemre méltó, hogy még a 16–29 éves korosztály körében is jelen van a „fiús” és „lányos” szakmák elkülönítése. Ugyanakkor éppen náluk látszik a legnagyobb változás is.

Az adattudós szakmát például a fiatalok 70 százaléka már nem köti egyik nemhez sem, és a szoftverfejlesztői pálya megítélése is kevésbé tolódik el a férfiak irányába, mint az idősebb generációk esetében. Emellett a cégvezetői szerepet sem tartják kifejezetten férfias területnek.

A karrierváltás megítélése generációs különbségeket mutat

Érdekes eredmény, hogy a karrierváltás lehetőségét leginkább a 60 év felettiek tartják reálisnak. Ennek hátterében valószínűleg az áll, hogy az idősebb generáció saját tapasztalatból tudja: az életpálya nem feltétlenül egyetlen döntés mentén alakul, és a váltás később is lehetséges.

Mi befolyásolja a fiatal lányok pályaválasztását?

A kutatás arra is rávilágított, hogy a fiatal lányok karrierdöntéseit több tényező együttesen formálja. A válaszadók több mint fele (55 százalék) szerint elsősorban a saját érdeklődés és tehetség a meghatározó.

Azonban szinte ugyanekkora szerepe van a családi mintának és a szülői elvárásoknak (49 százalék), valamint a munkaerőpiaci lehetőségeknek és a fizetésnek (48 százalék). A média és a közösségi platformok hatása sem elhanyagolható: 41 százalék szerint ezek is jelentősen alakítják a pályaválasztást.

Hozzászólások

„Ha felbukkan egy-egy Gundalf, az nem zavar a rendszerben, hanem jelzés” – véli Odrobina László, volt helyettes államtitkár

Hrabóczki Dániel 'Gundalf' története a volt helyettes államtitkár szerint arról is szól, hogy az iskola még mindig egy olyan világra készít fel, ami már nem létezik. Odrobina László szerint az oktatás legnagyobb hibája, hogy nem tud kilépni a politikai ciklusok logikájából, miközben a diákok már régen más szabályok szerint gondolkodnak.

Szabó Zsófi: „A szakpolitikához mondjuk el kéne végeznem egy sulit, de azt sem tartom lehetetlennek, hogy 37 évesen visszaüljek az iskolapadba”

A műsorvezető egyre aktívabban vállal szerepet közéleti eseményeken, és már a jövőjét is részben a politikában képzeli el. Bár nem tartja magát politikusnak, nyitott arra, hogy idővel komolyabban is elköteleződjön ezen a területen, és ezért még hajlandó lenne az iskolapadba is visszaülni.