„Fiús” és „lányos” szakmák 2026-ban: még mindig erősek a nemi sztereotípiák Magyarországon

Egy friss reprezentatív felmérés alapján a válaszadók közel 80 százaléka szerint továbbra is erősen jelen van az a gondolkodás, miszerint léteznek „fiús” és „lányos” szakmák.

Még mindig él a „fiús” és „lányos” szakmák megkülönböztetése

Léteznek fiús vagy lányos szakmák? A Yettel országos, reprezentatív kutatása szerint a magyarok többsége úgy gondolja, igen. A kutatás eredményei alapján a válaszadók közel 80 százaléka szerint ma is jellemző, hogy bizonyos hivatásokat valamelyik nemhez kötnek.

A jelenséget a férfiak erősebben érzékelik: 84 százalékuk szerint létezik ilyen megkülönböztetés, míg a nők körében ez az arány 75 százalék. Ugyanakkor a többség pozitív változásról is beszámolt: a megkérdezettek 79 százaléka úgy látja, hogy az elmúlt 10–30 évben rugalmasabbá vált a társadalmi gondolkodás ebben a kérdésben. Mindössze 15 százalék gondolja úgy, hogy a helyzet nem változott érdemben.

Ezeket a szakmákat tartják ma is „nőiesnek” vagy „férfiasnak”

A felmérésből az is kiderült, hogy számos szakma esetében továbbra is erős a nemi besorolás. A kozmetikus és az óvodapedagógus pályát például sokan még mindig kifejezetten „lányosnak” tartják.

Ezzel szemben több műszaki és technológiai területet inkább férfiasnak gondolnak: ilyen az informatikus, a programozó, a webdesigner, az autószerelő, a mérnök, a villanyszerelő vagy akár a katonai pálya.

Léteznek ugyanakkor átmeneti kategóriák is. Több foglalkozást a többség inkább semlegesnek lát, de enyhe eltolódás még mindig megfigyelhető. A cégvezetői, rendőri, szakács- vagy szoftverfejlesztői munkát sokan inkább férfiasnak érzékelik, míg az ápolói, könyvelői, HR-, marketing- és pszichológusi pályák inkább nőies irányba billennek.

A fiatalok gondolkodása is ellentmondásos

Különösen figyelemre méltó, hogy még a 16–29 éves korosztály körében is jelen van a „fiús” és „lányos” szakmák elkülönítése. Ugyanakkor éppen náluk látszik a legnagyobb változás is.

Az adattudós szakmát például a fiatalok 70 százaléka már nem köti egyik nemhez sem, és a szoftverfejlesztői pálya megítélése is kevésbé tolódik el a férfiak irányába, mint az idősebb generációk esetében. Emellett a cégvezetői szerepet sem tartják kifejezetten férfias területnek.

A karrierváltás megítélése generációs különbségeket mutat

Érdekes eredmény, hogy a karrierváltás lehetőségét leginkább a 60 év felettiek tartják reálisnak. Ennek hátterében valószínűleg az áll, hogy az idősebb generáció saját tapasztalatból tudja: az életpálya nem feltétlenül egyetlen döntés mentén alakul, és a váltás később is lehetséges.

Mi befolyásolja a fiatal lányok pályaválasztását?

A kutatás arra is rávilágított, hogy a fiatal lányok karrierdöntéseit több tényező együttesen formálja. A válaszadók több mint fele (55 százalék) szerint elsősorban a saját érdeklődés és tehetség a meghatározó.

Azonban szinte ugyanekkora szerepe van a családi mintának és a szülői elvárásoknak (49 százalék), valamint a munkaerőpiaci lehetőségeknek és a fizetésnek (48 százalék). A média és a közösségi platformok hatása sem elhanyagolható: 41 százalék szerint ezek is jelentősen alakítják a pályaválasztást.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.