„Fiús” és „lányos” szakmák 2026-ban: még mindig erősek a nemi sztereotípiák Magyarországon

Egy friss reprezentatív felmérés alapján a válaszadók közel 80 százaléka szerint továbbra is erősen jelen van az a gondolkodás, miszerint léteznek „fiús” és „lányos” szakmák.

Még mindig él a „fiús” és „lányos” szakmák megkülönböztetése

Léteznek fiús vagy lányos szakmák? A Yettel országos, reprezentatív kutatása szerint a magyarok többsége úgy gondolja, igen. A kutatás eredményei alapján a válaszadók közel 80 százaléka szerint ma is jellemző, hogy bizonyos hivatásokat valamelyik nemhez kötnek.

A jelenséget a férfiak erősebben érzékelik: 84 százalékuk szerint létezik ilyen megkülönböztetés, míg a nők körében ez az arány 75 százalék. Ugyanakkor a többség pozitív változásról is beszámolt: a megkérdezettek 79 százaléka úgy látja, hogy az elmúlt 10–30 évben rugalmasabbá vált a társadalmi gondolkodás ebben a kérdésben. Mindössze 15 százalék gondolja úgy, hogy a helyzet nem változott érdemben.

Ezeket a szakmákat tartják ma is „nőiesnek” vagy „férfiasnak”

A felmérésből az is kiderült, hogy számos szakma esetében továbbra is erős a nemi besorolás. A kozmetikus és az óvodapedagógus pályát például sokan még mindig kifejezetten „lányosnak” tartják.

Ezzel szemben több műszaki és technológiai területet inkább férfiasnak gondolnak: ilyen az informatikus, a programozó, a webdesigner, az autószerelő, a mérnök, a villanyszerelő vagy akár a katonai pálya.

Léteznek ugyanakkor átmeneti kategóriák is. Több foglalkozást a többség inkább semlegesnek lát, de enyhe eltolódás még mindig megfigyelhető. A cégvezetői, rendőri, szakács- vagy szoftverfejlesztői munkát sokan inkább férfiasnak érzékelik, míg az ápolói, könyvelői, HR-, marketing- és pszichológusi pályák inkább nőies irányba billennek.

A fiatalok gondolkodása is ellentmondásos

Különösen figyelemre méltó, hogy még a 16–29 éves korosztály körében is jelen van a „fiús” és „lányos” szakmák elkülönítése. Ugyanakkor éppen náluk látszik a legnagyobb változás is.

Az adattudós szakmát például a fiatalok 70 százaléka már nem köti egyik nemhez sem, és a szoftverfejlesztői pálya megítélése is kevésbé tolódik el a férfiak irányába, mint az idősebb generációk esetében. Emellett a cégvezetői szerepet sem tartják kifejezetten férfias területnek.

A karrierváltás megítélése generációs különbségeket mutat

Érdekes eredmény, hogy a karrierváltás lehetőségét leginkább a 60 év felettiek tartják reálisnak. Ennek hátterében valószínűleg az áll, hogy az idősebb generáció saját tapasztalatból tudja: az életpálya nem feltétlenül egyetlen döntés mentén alakul, és a váltás később is lehetséges.

Mi befolyásolja a fiatal lányok pályaválasztását?

A kutatás arra is rávilágított, hogy a fiatal lányok karrierdöntéseit több tényező együttesen formálja. A válaszadók több mint fele (55 százalék) szerint elsősorban a saját érdeklődés és tehetség a meghatározó.

Azonban szinte ugyanekkora szerepe van a családi mintának és a szülői elvárásoknak (49 százalék), valamint a munkaerőpiaci lehetőségeknek és a fizetésnek (48 százalék). A média és a közösségi platformok hatása sem elhanyagolható: 41 százalék szerint ezek is jelentősen alakítják a pályaválasztást.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.