„Fiús” és „lányos” szakmák 2026-ban: még mindig erősek a nemi sztereotípiák Magyarországon

Egy friss reprezentatív felmérés alapján a válaszadók közel 80 százaléka szerint továbbra is erősen jelen van az a gondolkodás, miszerint léteznek „fiús” és „lányos” szakmák.

Még mindig él a „fiús” és „lányos” szakmák megkülönböztetése

Léteznek fiús vagy lányos szakmák? A Yettel országos, reprezentatív kutatása szerint a magyarok többsége úgy gondolja, igen. A kutatás eredményei alapján a válaszadók közel 80 százaléka szerint ma is jellemző, hogy bizonyos hivatásokat valamelyik nemhez kötnek.

A jelenséget a férfiak erősebben érzékelik: 84 százalékuk szerint létezik ilyen megkülönböztetés, míg a nők körében ez az arány 75 százalék. Ugyanakkor a többség pozitív változásról is beszámolt: a megkérdezettek 79 százaléka úgy látja, hogy az elmúlt 10–30 évben rugalmasabbá vált a társadalmi gondolkodás ebben a kérdésben. Mindössze 15 százalék gondolja úgy, hogy a helyzet nem változott érdemben.

Ezeket a szakmákat tartják ma is „nőiesnek” vagy „férfiasnak”

A felmérésből az is kiderült, hogy számos szakma esetében továbbra is erős a nemi besorolás. A kozmetikus és az óvodapedagógus pályát például sokan még mindig kifejezetten „lányosnak” tartják.

Ezzel szemben több műszaki és technológiai területet inkább férfiasnak gondolnak: ilyen az informatikus, a programozó, a webdesigner, az autószerelő, a mérnök, a villanyszerelő vagy akár a katonai pálya.

Léteznek ugyanakkor átmeneti kategóriák is. Több foglalkozást a többség inkább semlegesnek lát, de enyhe eltolódás még mindig megfigyelhető. A cégvezetői, rendőri, szakács- vagy szoftverfejlesztői munkát sokan inkább férfiasnak érzékelik, míg az ápolói, könyvelői, HR-, marketing- és pszichológusi pályák inkább nőies irányba billennek.

A fiatalok gondolkodása is ellentmondásos

Különösen figyelemre méltó, hogy még a 16–29 éves korosztály körében is jelen van a „fiús” és „lányos” szakmák elkülönítése. Ugyanakkor éppen náluk látszik a legnagyobb változás is.

Az adattudós szakmát például a fiatalok 70 százaléka már nem köti egyik nemhez sem, és a szoftverfejlesztői pálya megítélése is kevésbé tolódik el a férfiak irányába, mint az idősebb generációk esetében. Emellett a cégvezetői szerepet sem tartják kifejezetten férfias területnek.

A karrierváltás megítélése generációs különbségeket mutat

Érdekes eredmény, hogy a karrierváltás lehetőségét leginkább a 60 év felettiek tartják reálisnak. Ennek hátterében valószínűleg az áll, hogy az idősebb generáció saját tapasztalatból tudja: az életpálya nem feltétlenül egyetlen döntés mentén alakul, és a váltás később is lehetséges.

Mi befolyásolja a fiatal lányok pályaválasztását?

A kutatás arra is rávilágított, hogy a fiatal lányok karrierdöntéseit több tényező együttesen formálja. A válaszadók több mint fele (55 százalék) szerint elsősorban a saját érdeklődés és tehetség a meghatározó.

Azonban szinte ugyanekkora szerepe van a családi mintának és a szülői elvárásoknak (49 százalék), valamint a munkaerőpiaci lehetőségeknek és a fizetésnek (48 százalék). A média és a közösségi platformok hatása sem elhanyagolható: 41 százalék szerint ezek is jelentősen alakítják a pályaválasztást.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.