Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
„Ha egy mérnökre, egy informatikusra vagy egy fizikusra gondolunk, nagy eséllyel egy férfit képzelünk magunk elé.”
Bár a nők teljesítménye a tudományos pályán nem különbözik a férfiakétól, mégis, a „zsenialitás” képzete erősen hozzájuk kötődik, és ez komoly hátrányt jelent a lányoknak már egészen fiatal kortól – fejti ki Nyúl Boglárka, az ELTE PPK adjunktusa és kutatótársai új tanulmányában - számolt be róla az egyetem.
A STEM-területeken (természettudomány, technológia, mérnöki tudományok, matematika) ma is jóval több férfi dolgozik, mint nő. Bár számos magyarázat született erre, a legújabb kutatások szerint a nők különösen azokban a szakmákban maradnak alulreprezentáltak, amelyekhez a közvélekedés szerint „veleszületett zsenialitás” szükséges.
„A zsenialitás veleszületett kiemelkedő intellektust jelent, és ezt a vonást hajlamosabbak vagyunk férfiakhoz kötni, mint nőkhöz.”
A kutatások szerint már hatéves gyerekek is így gondolkodnak, és ez a sztereotípia később is erősen befolyásolja a lányok pályaválasztását.
Nyúl Boglárka, Inna Ksenofontov, Alexandra Fleischmann és Rotem Kahalon új tanulmányukban négy olyan kísérletről számolnak be, ahol a zsenialitást, mint nemi normaszegést vizsgálták, összesen 920 résztvevővel.
Ezek rávilágítanak arra, ha egy nőről állítják, hogy kiemelkedően tehetséges, a résztvevők hajlamosabbak férfiasnak ítélni őt. A zseniális nők emiatt gyakran kevésbé szimpatikusnak tűnnek kollégáik számára, mint az azonos képességű férfiak, és emiatt kevesebb előrelépési lehetőséget is kapnak.
„A kutatók szerint a zsenialitásról alkotott sztereotípiáink nemcsak a nők iránti burkolt előítéleteket erősítik, hanem negatív hatással vannak a lányok karrierdöntéseire és a tudományos területen való elköteleződésükre is.”
– olvasható a tanulmányban.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy a „zsenialitás” fogalmát újra kell értelmezni, hogy az ne nemhez kötődjön. Ehhez fontos, hogy a tankönyvekben, filmekben és médiában minél több magas intellektusú nő jelenjen meg példaképként - nem csodabogárként, hanem elérhető, követhető mintaként.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.