A fiúk valóban jobbak matematikából, vagy csak így szocializálódunk? Egy friss francia kutatás szerint a nemi különbségek nem veleszületettek, hanem az iskolakezdés után alakulnak ki.
Számos esetben megfigyelték már, hogy a fiúk jobban teljesítenek matematikai teszteken, és nagyobb arányban választanak reáltárgyakhoz kapcsolódó pályát. A Nature tudományos folyóiratban megjelent francia kutatás azonban felhívja a figyelmet arra, hogy ez a különbség nem a veleszületett képességekben gyökerezik, hanem az iskolakezdést követően alakul ki.
A tanulmányban több mint 2,7 millió, 2018 és 2021 között iskolát kezdő francia gyereket vizsgáltak. A kutatás során megállapították, hogy a lányok és fiúk matematikai tudása az iskolakezdéskor még azonos, ám négy hónap alatt már megjelenik a különbség, egy év után pedig tovább nő.
A kutatók szerint a nemi szakadék kialakulását nem az életkor, hanem az oktatás kezdete határozza meg. Például a decemberben született gyerekek, akik már második évüket kezdik, hátrányba kerülnek a fiúkkal szemben, míg az ugyanolyan korú, de januárban született, elsőéves tanulók között még nem mutatkozik ilyen eltérés. Ez arra utal, hogy a különbségek nem természetes adottságokból fakadnak, hanem a szülői és az oktatási környezet hatásaiból.
Milyen egyetemi szakokon tanulnak inkább férfiak és melyikeken a nők?
A tanulmány elkészítői szerint a lányok lemaradásának megelőzéséhez a korai iskolai tapasztalatokra kell fókuszálni. Kiemelik, hogy a sztereotípiák – például, hogy „a fiúk tehetségesebbek matekbó”l – jelentősen befolyásolják a gyerekek önképét és teljesítményét.
A fiúk sikerét gyakran a tehetségnek tulajdonítják, míg a lányokét a kemény munkának. A lányok emellett gyakrabban szoronganak, ami ronthat a teljesítményükön is.
A kutatás szerzői gyakorlati megoldásokat is javasolnak: fontos lenne csökkenteni a matematikával kapcsolatos szorongást, támogatni a kíváncsiságot és a problémamegoldó képességet – nemcsak a tanteremben, hanem azon kívül is. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben a nemek közti különbségek a matematikai teljesítményben mérséklődjenek.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
