A fiúk valóban jobbak matematikából, vagy csak így szocializálódunk? Egy friss francia kutatás szerint a nemi különbségek nem veleszületettek, hanem az iskolakezdés után alakulnak ki.
Számos esetben megfigyelték már, hogy a fiúk jobban teljesítenek matematikai teszteken, és nagyobb arányban választanak reáltárgyakhoz kapcsolódó pályát. A Nature tudományos folyóiratban megjelent francia kutatás azonban felhívja a figyelmet arra, hogy ez a különbség nem a veleszületett képességekben gyökerezik, hanem az iskolakezdést követően alakul ki.
A tanulmányban több mint 2,7 millió, 2018 és 2021 között iskolát kezdő francia gyereket vizsgáltak. A kutatás során megállapították, hogy a lányok és fiúk matematikai tudása az iskolakezdéskor még azonos, ám négy hónap alatt már megjelenik a különbség, egy év után pedig tovább nő.
A kutatók szerint a nemi szakadék kialakulását nem az életkor, hanem az oktatás kezdete határozza meg. Például a decemberben született gyerekek, akik már második évüket kezdik, hátrányba kerülnek a fiúkkal szemben, míg az ugyanolyan korú, de januárban született, elsőéves tanulók között még nem mutatkozik ilyen eltérés. Ez arra utal, hogy a különbségek nem természetes adottságokból fakadnak, hanem a szülői és az oktatási környezet hatásaiból.
Milyen egyetemi szakokon tanulnak inkább férfiak és melyikeken a nők?
A tanulmány elkészítői szerint a lányok lemaradásának megelőzéséhez a korai iskolai tapasztalatokra kell fókuszálni. Kiemelik, hogy a sztereotípiák – például, hogy „a fiúk tehetségesebbek matekbó”l – jelentősen befolyásolják a gyerekek önképét és teljesítményét.
A fiúk sikerét gyakran a tehetségnek tulajdonítják, míg a lányokét a kemény munkának. A lányok emellett gyakrabban szoronganak, ami ronthat a teljesítményükön is.
A kutatás szerzői gyakorlati megoldásokat is javasolnak: fontos lenne csökkenteni a matematikával kapcsolatos szorongást, támogatni a kíváncsiságot és a problémamegoldó képességet – nemcsak a tanteremben, hanem azon kívül is. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben a nemek közti különbségek a matematikai teljesítményben mérséklődjenek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
