A fiúk valóban jobbak matematikából, vagy csak így szocializálódunk? Egy friss francia kutatás szerint a nemi különbségek nem veleszületettek, hanem az iskolakezdés után alakulnak ki.
Számos esetben megfigyelték már, hogy a fiúk jobban teljesítenek matematikai teszteken, és nagyobb arányban választanak reáltárgyakhoz kapcsolódó pályát. A Nature tudományos folyóiratban megjelent francia kutatás azonban felhívja a figyelmet arra, hogy ez a különbség nem a veleszületett képességekben gyökerezik, hanem az iskolakezdést követően alakul ki.
A tanulmányban több mint 2,7 millió, 2018 és 2021 között iskolát kezdő francia gyereket vizsgáltak. A kutatás során megállapították, hogy a lányok és fiúk matematikai tudása az iskolakezdéskor még azonos, ám négy hónap alatt már megjelenik a különbség, egy év után pedig tovább nő.
A kutatók szerint a nemi szakadék kialakulását nem az életkor, hanem az oktatás kezdete határozza meg. Például a decemberben született gyerekek, akik már második évüket kezdik, hátrányba kerülnek a fiúkkal szemben, míg az ugyanolyan korú, de januárban született, elsőéves tanulók között még nem mutatkozik ilyen eltérés. Ez arra utal, hogy a különbségek nem természetes adottságokból fakadnak, hanem a szülői és az oktatási környezet hatásaiból.
Milyen egyetemi szakokon tanulnak inkább férfiak és melyikeken a nők?
A tanulmány elkészítői szerint a lányok lemaradásának megelőzéséhez a korai iskolai tapasztalatokra kell fókuszálni. Kiemelik, hogy a sztereotípiák – például, hogy „a fiúk tehetségesebbek matekbó”l – jelentősen befolyásolják a gyerekek önképét és teljesítményét.
A fiúk sikerét gyakran a tehetségnek tulajdonítják, míg a lányokét a kemény munkának. A lányok emellett gyakrabban szoronganak, ami ronthat a teljesítményükön is.
A kutatás szerzői gyakorlati megoldásokat is javasolnak: fontos lenne csökkenteni a matematikával kapcsolatos szorongást, támogatni a kíváncsiságot és a problémamegoldó képességet – nemcsak a tanteremben, hanem azon kívül is. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben a nemek közti különbségek a matematikai teljesítményben mérséklődjenek.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
