A fiúk valóban jobbak matematikából, vagy csak így szocializálódunk? Egy friss francia kutatás szerint a nemi különbségek nem veleszületettek, hanem az iskolakezdés után alakulnak ki.
Számos esetben megfigyelték már, hogy a fiúk jobban teljesítenek matematikai teszteken, és nagyobb arányban választanak reáltárgyakhoz kapcsolódó pályát. A Nature tudományos folyóiratban megjelent francia kutatás azonban felhívja a figyelmet arra, hogy ez a különbség nem a veleszületett képességekben gyökerezik, hanem az iskolakezdést követően alakul ki.
A tanulmányban több mint 2,7 millió, 2018 és 2021 között iskolát kezdő francia gyereket vizsgáltak. A kutatás során megállapították, hogy a lányok és fiúk matematikai tudása az iskolakezdéskor még azonos, ám négy hónap alatt már megjelenik a különbség, egy év után pedig tovább nő.
A kutatók szerint a nemi szakadék kialakulását nem az életkor, hanem az oktatás kezdete határozza meg. Például a decemberben született gyerekek, akik már második évüket kezdik, hátrányba kerülnek a fiúkkal szemben, míg az ugyanolyan korú, de januárban született, elsőéves tanulók között még nem mutatkozik ilyen eltérés. Ez arra utal, hogy a különbségek nem természetes adottságokból fakadnak, hanem a szülői és az oktatási környezet hatásaiból.
Milyen egyetemi szakokon tanulnak inkább férfiak és melyikeken a nők?
A tanulmány elkészítői szerint a lányok lemaradásának megelőzéséhez a korai iskolai tapasztalatokra kell fókuszálni. Kiemelik, hogy a sztereotípiák – például, hogy „a fiúk tehetségesebbek matekbó”l – jelentősen befolyásolják a gyerekek önképét és teljesítményét.
A fiúk sikerét gyakran a tehetségnek tulajdonítják, míg a lányokét a kemény munkának. A lányok emellett gyakrabban szoronganak, ami ronthat a teljesítményükön is.
A kutatás szerzői gyakorlati megoldásokat is javasolnak: fontos lenne csökkenteni a matematikával kapcsolatos szorongást, támogatni a kíváncsiságot és a problémamegoldó képességet – nemcsak a tanteremben, hanem azon kívül is. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben a nemek közti különbségek a matematikai teljesítményben mérséklődjenek.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
