Különösen nehéz helyzetbe hozták a sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyerekeket és szüleiket: egyre több megkeresés érkezik jogsegélyszolgálatunkhoz, ami arról tanúskodik, hogy egyes iskolák jogsértő fegyelmi eljárásokkal próbálnak megszabadulni azoktól a gyerekektől, akiknek a nehézségeit saját inkompetenciájukból, leterheltségükből fakadóan nem képesek kezelni, pedig a feladatuk lenne.
– számolt be a súlyos helyzetről a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a 444-nek.
A jogvédő szervezet szerint sok SNI-s gyerek agresszív megnyilvánulásai valójában a megfelelő segítség hiányából fakadnak. Ezekre az iskolák gyakran nem támogatással, hanem fegyelmezéssel és büntetéssel reagálnak, miközben a túlterhelt és hiányosan felkészült pedagógiai rendszer miatt a gyerekek és családjaik magukra maradnak, az intézmények pedig sokszor inkább a „problémás” gyerek eltávolítását tekintik megoldásnak.
A TASZ egyik saját ügyfelének történetét osztotta meg, hogy bemutassa a jelenlegi helyzetet. Egy 12 éves, súlyos autizmus spektrumzavarral élő kisfiút fegyelmi eljárás alá vontak iskolájában, miután az intézmény nem tudta biztosítani számára a szükséges szakszerű fejlesztést. A problémák azután erősödtek fel, hogy új vezetés került az iskola élére, és egyik napról a másikra megszüntettek több, a gyerekek biztonságát szolgáló rutint – például azt a rendszert, amelyben a szülők segíthették gyerekeiket a reggeli érkezéskor. A kisfiú korábban kiegyensúlyozottan járt iskolába, ám a változások hatására viselkedési nehézségek jelentkeztek nála, miközben otthoni és egyéni fejlesztési környezetben továbbra is stabil maradt. Az iskola azonban ezeket nem a diagnózissal összefüggő reakcióként kezelte, hanem fegyelmi ügyet indított ellene, amely már önmagában is jogszerűtlen volt.
A gyerekek fejlesztése sokba kerül: gyakran a leginkább rászorulók nem tudják megfizetni
A szervezet szerint az intézmény konkrét cselekmények megnevezése nélkül súlyos vádakkal illette a gyereket, majd végül kizárta az iskolából, miközben utólag próbálta dokumentumokkal alátámasztani döntését. A kisfiú édesanyja mindent megtett a helyzet rendezéséért, ám az iskola az együttműködést is elutasította, sőt még az intézményváltást is akadályozta azzal, hogy visszatartotta a szükséges iratokat. A szakértői vélemények szerint a gyerek viselkedése nem rosszindulatból fakadt, hanem túlterheltségből és a nem megfelelő iskolai környezetből. Az eset rávilágít arra, hogy a szakemberhiány és a hiányos módszertani felkészültség súlyos jogsértésekhez vezethet, miközben a problémák terhét igazságtalanul a gyerekre és családjára hárítják.
A teljes cikket itt tudjátok elolvasni.
Bódis Kriszta: „Nem fogadhatjuk el, hogy ma Magyarországon a szülőknek kell harcolniuk azért, ami alapjog: a gyermekük megfelelő fejlesztése, ellátása, méltó oktatása”
Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.
