Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban létrehozott Kora Gyermekkori Jóllétért Felelős Államtitkárság feladata az iskoláskor előtti időszak intézményes ellátásainak – vagyis a bölcsődék és óvodák – szakmai irányításának összehangolása, valamint a kora gyermekkori intervenció fejlesztése. Kereki Judit a Telexnek elmondta, hogy szerinte erre azért van szükség, mert az oktatás valójában már jóval az iskolakezdés előtt elkezdődik: az első életévekben dől el, hogy egy gyermek milyen készségekkel, képességekkel és fejlődési hátrányokkal érkezik meg az iskolába.
Az államtitkár szerint jelenleg jelentős hozzáférési különbségek vannak az országban az egészségügyi, szociális és köznevelési szolgáltatások között. A szakemberhiány, a túlterhelt ellátórendszer és a területi egyenlőtlenségek miatt sok gyermek nem jut időben a fejlődéséhez szükséges korai fejlesztéshez.
Ennek javítására egy korábban elakadt uniós projektet is felhasználnának.
Egy tervezett, de még az úgynevezett gyermekvédelmi törvény miatt blokkolt európai uniós projekt keretében a kora gyermekkori intervenció területén fogunk olyan ellátásszervezési módszereket elterjeszteni, amelyek a hátrányos helyzetű területen élők számára is hozzáférhetőbbé teszik a gyermekek fejlesztését célzó szolgáltatásokat
– mondta Kereki Judit.
Hozzátette, hogy jelenleg még a program kereteinek kidolgozása zajlik, ugyanakkor szakmai elképzelések már rendelkezésre állnak. Mint fogalmazott, több mint húsz éve foglalkozik a kora gyermekkori intervencióval kutatóként, egyetemi oktatóként és különböző hazai, illetve uniós projektek szakmai vezetőjeként, így az államtitkárság munkájához már kész szakmai javaslatok állnak rendelkezésre.
A cél, hogy a szülők tudják, kihez fordulhatnak
Kereki Judit szerint a kora gyermekkori intervenció egyik legfontosabb feladata, hogy a gyerekek és családjaik ne vesszenek el a különböző ágazatok között. A cél egy olyan, egységes rendszer kialakítása, amelyben az egészségügyi, szociális és köznevelési szereplők összehangoltan működnek együtt.
Ez azt is jelentené, hogy a szülők számára egyértelmű lenne, mikor és melyik szakemberhez kell fordulniuk, ha gyermeküknél eltérő vagy megkésett fejlődés gyanúja merül fel. Az államtitkár szerint ezen a területen történtek ugyan előrelépések az elmúlt években, de még mindig sok a fejlesztendő feladat.
A korai fejlesztés jelentőségét az is mutatja, hogy a 2025/2026-os tanévben már meghaladta a 69 ezret a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma Magyarországon. Az integráltan oktatott SNI-s diákok közel 69 százalékánál súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavart állapítottak meg, míg 11 százalékuk autizmusspektrum-zavarral él, 8,2 százalékuk pedig beszédfogyatékos.
Az államtitkár szerint ezeknek a problémáknak a jelei gyakran már a korai gyermekkorban megjelennek, ezért különösen fontos, hogy a gyerekek minél hamarabb megkapják a szükséges fejlesztést.
Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”
A szakemberek szerint még mindig túl sokat kell várni a fejlesztésekre
A Telexnek nyilatkozó szakértők szerint a jelenlegi rendszer komoly nehézségekkel küzd. Peer Krisztina gyermekpszichológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a családoknak gyakran egy évet vagy még többet kell várniuk diagnózisra, fejlesztésre vagy terápiára, miközben éppen a korai évek jelentik a gyermek fejlődésének legfontosabb időszakát.
A szakember szerint rendszerszintű támogatás hiányában sok szülő kénytelen egyik intézménytől a másikig járni, mire megfelelő ellátást talál. Úgy véli, a védőnői és gyermekorvosi szűrésekre épülő, időben megkezdett fejlesztések nemcsak a gyermekek későbbi iskolai sikerességét segítenék, hanem a társadalmi esélyegyenlőtlenségek csökkentésében is fontos szerepet játszhatnának.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
