Hiába szerepel a törvényben is, a gyakorlatban nem valósul meg a sajátos nevelési igényű gyerekek megfelelő ellátása
Az ok ebben az esetben is a szakemberhiányban keresendő.
Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények (EGYMI) működését vizsgálta az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a friss jelentésről a Népszava számolt be.
Az ombudsmani vizsgálat során összesen 30 EGYMI vezetőjétől kértek írásbeli tájékoztatást, 12 intézményben pedig helyszíni vizsgálatot is tartottak. Az alapvető jogok biztosa szerint a feltárt problémák elsősorban a személyi és infrastrukturális feltételek hiányosságaira, valamint az érintett szakemberek közötti együttműködés problémáira vezethetők vissza.
Mindez a jelentés szerint akadályozza, hogy a fogyatékossággal élő gyerekek maradéktalanul megkapják azt a támogatást, amely hozzáférhetővé tenné számukra az oktatás minden szintjét.
Sok intézményt tetőtől talpig fel kellene újítani
A vizsgált intézmények infrastrukturális állapota jelentősen eltér egymástól. Az épületek 42 százaléka felújított, 43 százaléka csak részben felújított, 15 százalékuk pedig külső és belső felújításra is szorul. Több helyen szükség lenne az épületek szigetelésére, a nyílászárók cseréjére, a mosdók felújítására vagy nagyobb korszerűsítésre. Az akadálymentesítés az épületek 49 százalékában teljesen megoldott, 41 százalékukban csak részben, 10 százalékukban pedig egyáltalán nem.
Felújított és akadálymentes mosdókkal, illemhelyiségekkel mindössze a vizsgált EGYMI-k 32 százaléka rendelkezik. A jelentés szerint a gyerekek tisztába tétele sem minden intézményben biztosítható maradéktalanul a higiéniai szabályok és a személyiségi jogok figyelembevételével.
Ahol nincs erre külön helyiség, ott a pedagógusok és gyógypedagógiai asszisztensek a csoportszobákban, hálótermekben vagy mosdókban végzik el a feladatot. Az intimitást paravánokkal és függönyökkel próbálják biztosítani.
A vizsgálat arra is rámutatott, hogy egyes intézményekben nincs biztonságos kert vagy szabadtéri játszótér, máshol a tornatermek felszereltsége, illetve a mozgásterápiás eszközök hiányosak vagy elavultak.
Minden második intézményben problémás a fejlesztőórák megtartása
A személyi feltételek sem megfelelőek mindenhol. A vizsgált intézmények túlnyomó többsége arról számolt be, hogy nehéz megfelelő végzettségű szakemberekkel betölteni az üres álláshelyeket, a szakemberhiány és a nagy fluktuáció pedig országos problémát jelent.
Valamennyi vizsgált intézményt érinti kisebb vagy nagyobb mértékben a logopédiai, pszichopedagógiai és autizmusspektrum-pedagógiai területen, illetve a ritkább fogyatékosságtípusokhoz kapcsolódó szakterületeken jelentkező szakemberhiány. Egyes intézményekben a tanulásban, illetve értelmileg akadályozott diákok oktatásához is nehéz megfelelően képzett szakembert találni.
A szakemberhiány a fejlesztő foglalkozások megtartására is hatással van. A heti kötelező fejlesztési óraszámokat az intézmények 47 százalékában tudják a szakértői véleményekben előírtak szerint biztosítani. Az EGYMI-k 21 százalékában ez nem az előírtak szerint történik, 16 százalékukban egyáltalán nincs fejlesztő nevelés-oktatás, további 16 százalékukban pedig óraszám megjelölése nélkül biztosítják azt.
Már 2023-ban vizsgálatot kezdeményeztek
Az EGYMI-k átfogó vizsgálatát a Pedagógusok Szakszervezete kezdeményezte 2023 októberében, miután az érdekvédőkhöz rossz állapotú, korszerűtlen épületekről, felszerelés- és szakemberhiányról érkeztek jelzések. Az alapvető jogok biztosa a vizsgálat után az oktatási és gyermekügyi minisztert, a kormányhivatalok főigazgatóit és a Klebelsberg Központ vezetőjét, valamint közvetve az EGYMI-ket fenntartó tankerületi központok igazgatóit is konkrét intézkedésekre kérte fel.
A témában az RTL is riportot készített 2023-ban, amit alábbi cikkünkben szemléztünk:
