Az ok ebben az esetben is a szakemberhiányban keresendő.
2005 óta huszonhét százalékkal, százezerre nőtt a sajátos nevelési igényű gyerekek száma - idézi a KSH adatait az RTL Híradó.
Az adásban Kisari Károly, a Csodavár Alapítvány kuratóriumi elnöke is megszólalt, aki szerint az autisták száma megtízszereződött ebben az időszakban, és a súlyos tanulási zavarral küzdők száma is közel a duplájára nőtt, így mára a közoktatásban "minden harmadik gyerek küzd valamilyen magatartási vagy tanulási nehézséggel."
Ezek a gyerekek "eltérő bánásmódot igényelnek," amiket a köznevelési törvény szerint az iskoláknak kell biztosítani, mivel a gyerekeknek
"joga, hogy... állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban" részesüljenek,
ez azonban a gyakorlatban nem így működik.
A Csodavár Alapítvány elnöke szerint a viselkedési és tanulási zavarral küzdő tanulókat általában nem szívesen fogadják a normál iskolákban, és a szülőket inkább olyan szegregált gyógypedagógiai intézmények felé "próbálják irányítani," ahol csak a gyerekek fejlesztésével foglalkoznak, valódi oktatás viszont Kegye Adél, a Rosa Parks Alapítvány vezetője szerint ezekben az intézményekben nincs.
Az egyik legnagyobb probléma ebben az esetben is a szakemberhiány, Kegye szerint ugyanis "nem az számít, hogy a gyerek mit tud, mire képes és mennyiben tud beilleszkedni a közösségbe, hanem az, hogy mi az elérhető; mi az infrastruktúra és mennyire van elérhető gyógypedagógus szakember."
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
