Hiába szerepel a törvényben is, a gyakorlatban nem valósul meg a sajátos nevelési igényű gyerekek megfelelő ellátása

Az ok ebben az esetben is a szakemberhiányban keresendő.

  • Székács Linda

2005 óta huszonhét százalékkal, százezerre nőtt a sajátos nevelési igényű gyerekek száma - idézi a KSH adatait az RTL Híradó.

Az adásban Kisari Károly, a Csodavár Alapítvány kuratóriumi elnöke is megszólalt, aki szerint az autisták száma megtízszereződött ebben az időszakban, és a súlyos tanulási zavarral küzdők száma is közel a duplájára nőtt, így mára a közoktatásban "minden harmadik gyerek küzd valamilyen magatartási vagy tanulási nehézséggel."

Ezek a gyerekek "eltérő bánásmódot igényelnek," amiket a köznevelési törvény szerint az iskoláknak kell biztosítani, mivel a gyerekeknek

"joga, hogy... állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban" részesüljenek,

ez azonban a gyakorlatban nem így működik.

A Csodavár Alapítvány elnöke szerint a viselkedési és tanulási zavarral küzdő tanulókat általában nem szívesen fogadják a normál iskolákban, és a szülőket inkább olyan szegregált gyógypedagógiai intézmények felé "próbálják irányítani," ahol csak a gyerekek fejlesztésével foglalkoznak, valódi oktatás viszont Kegye Adél, a Rosa Parks Alapítvány vezetője szerint ezekben az intézményekben nincs.

Az egyik legnagyobb probléma ebben az esetben is a szakemberhiány, Kegye szerint ugyanis "nem az számít, hogy a gyerek mit tud, mire képes és mennyiben tud beilleszkedni a közösségbe, hanem az, hogy mi az elérhető; mi az infrastruktúra és mennyire van elérhető gyógypedagógus szakember."

 

Az RTL Híradó az ügyben megkereste a Belügyninisztériumot is, választ azonban a műsor adásba kerüléséig nem kaptak.

 

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.