Hiába szerepel a törvényben is, a gyakorlatban nem valósul meg a sajátos nevelési igényű gyerekek megfelelő ellátása

Az ok ebben az esetben is a szakemberhiányban keresendő.

  • Székács Linda

2005 óta huszonhét százalékkal, százezerre nőtt a sajátos nevelési igényű gyerekek száma - idézi a KSH adatait az RTL Híradó.

Az adásban Kisari Károly, a Csodavár Alapítvány kuratóriumi elnöke is megszólalt, aki szerint az autisták száma megtízszereződött ebben az időszakban, és a súlyos tanulási zavarral küzdők száma is közel a duplájára nőtt, így mára a közoktatásban "minden harmadik gyerek küzd valamilyen magatartási vagy tanulási nehézséggel."

Ezek a gyerekek "eltérő bánásmódot igényelnek," amiket a köznevelési törvény szerint az iskoláknak kell biztosítani, mivel a gyerekeknek

"joga, hogy... állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban" részesüljenek,

ez azonban a gyakorlatban nem így működik.

A Csodavár Alapítvány elnöke szerint a viselkedési és tanulási zavarral küzdő tanulókat általában nem szívesen fogadják a normál iskolákban, és a szülőket inkább olyan szegregált gyógypedagógiai intézmények felé "próbálják irányítani," ahol csak a gyerekek fejlesztésével foglalkoznak, valódi oktatás viszont Kegye Adél, a Rosa Parks Alapítvány vezetője szerint ezekben az intézményekben nincs.

Az egyik legnagyobb probléma ebben az esetben is a szakemberhiány, Kegye szerint ugyanis "nem az számít, hogy a gyerek mit tud, mire képes és mennyiben tud beilleszkedni a közösségbe, hanem az, hogy mi az elérhető; mi az infrastruktúra és mennyire van elérhető gyógypedagógus szakember."

 

Az RTL Híradó az ügyben megkereste a Belügyninisztériumot is, választ azonban a műsor adásba kerüléséig nem kaptak.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.