A legalacsonyabb havi fizetés 515 ezer forint, de a legkiválóbb szakemberek akár kétmillió forintot is kereshetnek.
3150 euro, vagyis közel 1,2 millió forint - átlagosan ennyit keres havonta egy Németországban dolgozó gyógypedagógus a worldsalaries.com összesítése szerint.
Természetesen ennél lehet kevesebbet és többet is keresni, a bérezést főként a szakmai tapasztalat, a képzettség, valamint sok esetben a helyszín alapján állapítják meg. A szakportál információi szerint mindezek alapján a legalacsonyabb havibér ebben a szakmában 1345 euro, vagyis 515 ezer forint körül alakul Németországban, de vannak olyan szakemberek is, akiknek a havibére meghaladja az 5000 eurot, ami mai árfolyamon átszámítva közel kétmillió forint, ami tartalmazza a pótlékokat és a bejárás esetleges költségeit is.
Ezzel szemben Magyarországon a státusztörvény alapján írt új szerződések szerint a pedagógusok - beleértve a gyógypedagógusokat is - bértáblája a következőképp alakul:
A törvény szerint a pontos összeg meghatározásában nálunk is számít a munkatapasztalat, az önkéntesen vállalt extra feladatok mértéke, valamint az is, hogy mennyire számít "hiányszaknak" vagy hiányszakmának az, ami az adott pedagógus feladatkörébe tartozik. Így - állítólag - Magyarországon is kereshetnének a gyógypedagógusok (és a tanárok, tanítók is) havi egymillió forint fölött, a valóság azonban másról árulkodik.
Egy gyógypedagógus a napokban ugyanis éppen arról számolt be, hogy az új törvény alapján írt munkaszerződése szerint mindössze bruttó 21 forinttal emelkedik 2024. január 1-től a havi fizetése. Az Eduline olvasói azonban azt jelezték; van, akinek még ennyivel sem.
"Például nekem úgy maradt ugyanannyi a fizetésem forintra, hogy kaptam még egy órát" - írja egy olvasónk, aki azt is hozzátette, hogy az illetménye 13 forinttal, az ágazati szakmai pótléka pedig további 4 forinttal emelkedett, ami összesen 17 forintos "fizetésemelést" jelent.
Valójában viszont - a plusz egy óra miatt - a fizetése inkább csökkent, mintsem emelkedett.
Bár az iskola mint intézmény már nagyon régóta velünk van, meglepően meglehetősen rövid múltra tekint vissza az a törekvés, hogy mélyebben megértsük és vizsgáljuk: tulajdonképpen mit is tesz az iskola a gyerekekkel. Az évszázadok során számtalan nevelési elmélet és a legkülönbözőbb iskolatípusok jöttek létre, a tanulás alapvető természetéről alkotott képünk mégis gyakran tévutakra tévedt. Vélemény.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Rendhagyó videóban kalauzolta végig a nézőket Lannert Judit az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium második emeletén. Az egykor Novák Katalin, Koncz Zsófia és Hornung Ágnes által használt irodatérben a szakember szerint a dolgozószobák sokkal inkább szolgálták a reprezentációt és a szépítkezést, mint a tényleges érdemi munkát.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Bár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete alapvetően támogatja Lannert Judit 14 pontos, alsó tagozatokat érintő javaslatcsomagját, de azért vannak aggályaik.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Mostantól nem lesz elég csupán jól megírni egy beadandót.
