Rossz állapotú épületek, méltatlan körülmények és kevés gyógypedagógus - a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az EGYMI-k szakmai vizsgálatát kezdeményezte az ombudsmannál a gyerekek jogainak érdekében.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) azért fordult Kozma Ákoshoz, mert több olyan jelzés is érkezett hozzájuk, hogy az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményekben (EGYMI) rossz állapotú épületekben gyakran méltatlan körülmények között vannak a gyerekek. Ráadásul nem mindenhol megfelelő végzettségű szakember foglalkozik a diákokkal: több helyen kevés a gyógypedagógus, a gyógypedagógiai asszisztens, a gyógytornász, az iskolaorvos, a védőnő.
Ezen kívül a PSZ kérte azt, hogy az ombudsman vizsgálja meg azt is, hogy minden intézményben a rendelkezésre állnak-e a gyerekek fejlesztéséhez szükséges eszközök. A szakszervezet kitért arra, hogyha hiányosságokat tárnak fel, akkor vonják felelősségre a fenntartót, és államot. A PSZ azt is kiemelte, hogy a vizsgálathoz minden segítséget biztosít.
A gyógypedagógusok hiányával korábban az Eduline is foglalkozott, amelynek egyik oka az alacsony bér. A státusztörvény alapján írt új szerződések szerint a pedagógusok - beleértve a gyógypedagógusokat is - bértáblája a következőképp alakul:
Hiába a státusztörvény, a legtöbb gyógypedagógusnak alig nőtt a bére. Egy gyógypedagógus nemrég éppen arról számolt be, hogy az új törvény alapján írt munkaszerződése szerint mindössze bruttó 21 forinttal emelkedik 2024. január 1-től a havi fizetése.
Ehhez képest egy Németországban dolgozó gyógypedagógus a worldsalaries.com összesítése szerint 3150 eurót, vagyis közel 1,2 millió forintot keres átlagosan. Természetesen ennél lehet kevesebbet és többet is keresni, a bérezést főként a szakmai tapasztalat, a képzettség, valamint sok esetben a helyszín alapján állapítják meg.
A szakportál információi szerint mindezek alapján a legalacsonyabb havibér ebben a szakmában 1345 euro, vagyis 515 ezer forint körül alakul Németországban, de vannak olyan szakemberek is, akiknek a havibére meghaladja az 5000 eurot, ami mai árfolyamon átszámítva közel kétmillió forint, ami tartalmazza a pótlékokat és a bejárás esetleges költségeit is.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
