Próba jelleggel „csendes órákat” vezetnek be egy kecskeméti játszótéren, hogy nyugodtabb környezetet biztosítsanak az autizmus spektrumzavarral, értelmi fogyatékossággal vagy más sajátos nevelési igényű gyerekeknek és családjaiknak.
Sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek számára kedvezőbb környezetet szeretne teremteni a kecskeméti önkormányzat, ezért július 7-től vezetik be a „csendes órákat” a Rudolf-kerti játszótéren – számolt be róla a KecsUP.
A kezdeményezést Siposné Bodrozsán Alexandra önkormányzati képviselő terjesztette a közgyűlés elé, amely egyhangúlag támogatta. A programot egyelőre próba jelleggel vezetik be, és december végéig tart.
A csendes órák célja, hogy csökkentsék azokat az ingereket – a nagy zajt, a tömeget és a hirtelen hanghatásokat –, amelyek sok, autizmussal vagy más fogyatékossággal élő gyerek számára megnehezítik a játszóterek használatát.
A képviselő Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott:
Vannak gyerekek, akiknek egy játszótér nem azzal kezdődik, hogy öröm, hanem azzal a bizonytalansággal, hogy vajon bírni fogják-e. Bírják-e a zajt, a tömeget, a hirtelen hangokat, azokat az ingereket, amik másoknak fel sem tűnnek, de nekik mindent elborítanak.
Hozzátette: ezek a gyerekek sem szeretnének mást, mint mindenki más – egy olyan helyet, ahol felszabadultan játszhatnak, anélkül, hogy folyamatosan alkalmazkodniuk kellene a környezethez.
Az eredeti javaslat szerint a játszótér a kijelölt idősávokban kizárólag az autizmus spektrumzavarral élő vagy értelmi sérült gyerekek és családjaik számára lett volna fenntartva. A közgyűlés azonban módosította az előterjesztést. A végleges döntés értelmében a játszótér a csendes órák alatt is mindenki számára nyitva marad, ugyanakkor a látogatókat arra kérik, hogy tartsák be a kihelyezett szabályokat, és segítsenek megőrizni a nyugodtabb környezetet.
Az önkormányzat tájékoztatása szerint július 7-től a csendes órákat az alábbi időpontokban tartják:
Az önkormányzat kommunikációs vezetője hangsúlyozta: a kezdeményezés célja nem az elkülönítés, hanem az, hogy az SNI-s gyerekek számára is könnyebben hozzáférhetővé váljanak a közösségi terek.
Egy finn kísérlet bebizonyította, hogy a természet nemcsak a lelket, hanem az immunrendszert is erősíti. Egyes óvodákban az udvart „visszavadították”: mohát, vadnövényeket és erdei talajt telepítettek, hogy a gyerekek újra kapcsolatba kerüljenek a természettel – és az eredmények megdöbbentők.
Fergeteges volt a hangulat csütörtök este a budapesti Pont Ott Partin, miután kihirdették az idei felvételi ponthatárokat. Az ünneplőktől azt kérdeztük, melyik egyetemre és szakra vették fel őket, valamint hány ponttal sikerült bekerülniük.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha már a pótfelvételin gondolkodtok, először csekkoljátok, hogy jelentkezhettek-e rá.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
