Próba jelleggel "csendes órákat" vezetnek be egy kecskeméti játszótéren, hogy nyugodtabb környezetet biztosítsanak az autizmus spektrumzavarral, értelmi fogyatékossággal vagy más sajátos nevelési igényű gyerekeknek és családjaiknak.
Sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek számára kedvezőbb környezetet szeretne teremteni a kecskeméti önkormányzat, ezért július 7-től vezetik be a "csendes órákat" a Rudolf-kerti játszótéren, számolt be róla a KecsUP.
A kezdeményezést Siposné Bodrozsán Alexandra önkormányzati képviselő terjesztette a közgyűlés elé, amely egyhangúlag támogatta. A programot egyelőre próba jelleggel vezetik be, és december végéig tart.
A csendes órák célja, hogy csökkentsék azokat az ingereket – a nagy zajt, a tömeget és a hirtelen hanghatásokat –, amelyek sok autizmussal vagy más fogyatékossággal élő gyerek számára megnehezítik a játszóterek használatát.
A képviselő Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott:
Vannak gyerekek, akiknek egy játszótér nem azzal kezdődik, hogy öröm, hanem azzal a bizonytalansággal, hogy vajon bírni fogják-e. Bírják-e a zajt, a tömeget, a hirtelen hangokat, azokat az ingereket, amik másoknak fel sem tűnnek, de nekik mindent elborítanak.
Hozzátette: ezek a gyerekek sem szeretnének mást, mint mindenki más – egy olyan helyet, ahol felszabadultan játszhatnak, anélkül hogy folyamatosan alkalmazkodniuk kellene a környezethez.
Az eredeti javaslat szerint a játszótér a kijelölt idősávokban kizárólag az autizmus spektrumzavarral élő vagy értelmi sérült gyerekek és családjaik számára lett volna fenntartva. A közgyűlés azonban módosította az előterjesztést. A végleges döntés értelmében a játszótér a csendes órák alatt is mindenki számára nyitva marad, ugyanakkor a látogatókat arra kérik, hogy tartsák be a kihelyezett szabályokat, és segítsenek megőrizni a nyugodtabb környezetet.
Az önkormányzat tájékoztatása szerint július 7-től a csendes órákat az alábbi időpontokban tartják:
Az önkormányzat kommunikációs vezetője hangsúlyozta: a kezdeményezés célja nem az elkülönítés, hanem az, hogy az SNI-s gyerekek számára is könnyebben hozzáférhetővé váljanak a közösségi terek.
Egy finn kísérlet bebizonyította, hogy a természet nemcsak a lelket, hanem az immunrendszert is erősíti. Egyes óvodákban az udvart „visszavadították”: mohát, vadnövényeket és erdei talajt telepítettek, hogy a gyerekek újra kapcsolatba kerüljenek a természettel – és az eredmények megdöbbentőek.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.
Sokan az alapképzés elvégzése után döntenek úgy, hogy pályát váltanának, és egy egészen más területen szereznének mesterdiplomát. De vajon lehet-e olyan mesterképzésre jelentkezni, amely nem kapcsolódik a korábbi diplomához?
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
