A jelenlegi középiskolai felvételi rendszer nem minden sajátos nevelési igényű diák számára biztosítja ugyanazokat az esélyeket a tudása bizonyítására – erre hívja fel a figyelmet a Népszava oktatási sorozatának legfrissebb része. Borbás Kata pedagógus egy olyan tanuló történetét mutatja be, aki egész évben számítógép és felolvasóprogram segítségével tanul, a központi felvételin azonban papíralapú dolgozatot kell írnia.
A Népszaván megjelent cikket Borbás Kata pedagógus írta. Szerinte a központi felvételinek fontos szerepe van abban, hogy kiegyenlítse az iskolák közötti különbségeket, hiszen nem minden intézményben ugyanolyan szigorúan osztályoznak. Mint írja, ugyanaz a teljesítmény különböző iskolákban eltérő osztályzatot érhet, ezért „helye van a felvételi vizsga objektívabb mérésének”, hiszen előfordulhat, hogy egy erős hármas tanuló ugyanannyi pontot szerez, mint egy kitűnő bizonyítványú diák, ha jobban ráérez a feladatokra vagy kevésbé izgul. Hozzáteszi, hogy „aki éveken keresztül kitartóan dolgozik az iskolai mindennapokban, megérdemli, hogy ezt a felvételi során is jutalmazzák.”
Ennek ellenére a jelenlegi rendszer nem minden jelentkező számára biztosítja ugyanazokat az esélyeket. Ennek példájaként mutatja be a pedagógus D. történetét, aki sajátos nevelési igényű tanuló. Egy gyermekkori sérülés következtében elveszítette beszédkészségét, nem tud olvasni és írni, tanulmányait számítógép, felolvasóprogram, valamint asszisztens segítségével végzi. Az iskolában ezekkel az eszközökkel tanul, a központi felvételin azonban papíralapú dolgozatot kell írnia.
Borbás Kata szerint ez különösen azért vet fel kérdéseket, mert a fiú korábban soha nem dolgozott ilyen formában. Ahogy a cikk fogalmaz:
D. korábban soha nem írt papíralapú dolgozatot. Minden nehezítés ellenére megpróbálja megírni a felvételit, mert célja bejutni a gimnáziumba.
Ehhez azonban olyan készségeket is el kell sajátítania, amelyekre korábban nem volt szüksége: a feladatokat fel kell olvasni számára, válaszait pedig úgy kell lediktálnia, hogy azokat egy segítő le tudja írni.
A cikk arra is felhívja a figyelmet, hogy miközben az országos kompetenciamérések már digitális felületen zajlanak, a központi felvételi továbbra is papíralapú.
Ragaszkodni a papíralapú felvételihez akkor, amikor már a kompetenciamérések is online (a Tehetségkapu felületén) végezhetők el, kérdéseket vet fel. Vannak még olyan diákok, akiknek segítség lenne, ha nem papíron kellene felvételit írniuk. A pluszidő segítség lehet, de messzemenően nem elég
– írja a pedagógus, aki szerint érdemes lenne megvizsgálni, hogy a jelenlegi szabályok valóban minden diák számára egyenlő esélyeket biztosítanak-e.
Borbás Kata írása emellett a középiskolai felvételi tágabb problémáit is bemutatja. Kitér arra, hogy a családoknak gyakran nehéz eligazodniuk a felvételi rendszerben és a KIFIR felületén, ezért sokan fizetős felvételi-előkészítőkre támaszkodnak. A szerző szerint az általános iskolák feladata nem kifejezetten a központi felvételire való felkészítés, miközben maga a vizsga olyan készségeket – például érvelést, kritikai gondolkodást vagy egyes logikai feladatokat – is számon kér, amelyek az iskolai oktatásban nem mindenhol kapnak hangsúlyt.
A cikk végén arra is kitér, hogy a felvételi rendszer átalakításáról szóló szakmai vitákban ezt a szempontot sem lenne szabad figyelmen kívül hagyni.
„Most, amikor a felvételi rendszer átdolgozása napirenden van, érdemes lenne magát a struktúrát újraformálni. A kialakításnál most lehet figyelni arra, hogy mi racionalizálja a stresszből adódó hátrányokat, kompenzálja az iskolák különböző értékelési rendszereiből fakadó eltéréseket, és jutalmazza a kreativitást, az adaptív feladatmegoldást.”
Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazták meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
