Szombaton lesz az középiskolai felvételi első nagy állomása: jön a központi vizsga. Most arra a kérdésre válaszolunk, hogy milyen felmentéseket kaphatnak a sajátos nevelési igényű diákok az írásbelin.
A megváltozott iskolaérettségi vizsgálatok rendszere az SNI-s gyerekeket különösen hátrányosan érinti. Az új törvénymódosításból mint kiderült, kimaradt a rájuk vonatkozó speciális rész.
Arra a hírre reagált a minisztérium, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek száma nő, az őket segítő szakembereké viszont csökken.
A sajátos nevelési igényű gyerekek száma nő, az őket segítő szakembereké viszont csökken, így egyre többen tudnak részt venni gyógypedagógiai nevelésben - írja a Népszava friss adatok alapján.
Már zajlanak a középiskolai felvételi előkészületei. Írtunk szabályokról, határidőkről és a feladatokról is. Most arra a kérdésre válaszolunk, hogy milyen felmentéseket kaphatnak a sajátos nevelési igényű diákok az írásbelin.
Milyen könnyítéseket kaphatnak a középiskolai felvételin a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő diákok?
Két éve szavazta meg az Országgyűlés a “Taigetosz-törvény” néven elhíresült új szabályozást, ami annyit jelent, hogy a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) gyerekek osztályozás alóli felmentését felmenő rendszerben eltörölték. Az új törvény a most lezárult tanév elején lépett életbe, így már láthatóak a módosítás eredményei – írja az Abcúg.
Kik mentesülhetnek bizonyos érettségi tárgyak alól, és milyen könnyítésekre számíthatnak a tanulási problémákkal küzdő diákok? Meddig kell benyújtani az iskolának a mentességre vonatkozó kérvényt? Minden információ egy helyen.
Több mint 3200-zal 91,5 ezerre nőtt a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma a 2018 szeptemberében kezdődött tanévben - írta a Világgazdaság csütörtökön a szaktárca adatai alapján.
Bármelyik fővárosi iskola megirigyelhetné a gyulaházai Dr. Kozma Pál Általános Iskolát: az intézménynek saját torncsarnoka és tanuszodája van, az okostábla az alapfelszereltség része - írja az Abcúg.
Az oktatási jogok biztosához tavaly érkezett panaszok számában nem történt radikális változás, mintegy 1600 jelzést regisztráltak, ugyanakkor egy teljesen új ügycsoporttal is találkoztak: ez a gyerekek oktatáspolitikai döntésekhez való viszonyulását érinti.
Folyamatosan bővülnek a sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó szakemberek képzési lehetőségei - tudatta a Klebelsberg Központ közleményben.
Megoldódni látszik annak a hatéves hiperaktív kisfiúnak az ügye, akit egyetlen környékbeli iskola sem akart felvenni - írja a 444.hu.
Megalázó tortúrán kell átmennie egy hatéves, hiperaktív kisfiúnak, akit egyetlen környékbeli általános iskola sem akar fogadni, pedig hivatalos papírja van arról, hogy iskolaérett, és hogy a többi tanulóval együtt, integráltan oktatható.
Az ombudsman szerint jogszabályi hiányosságok, szakemberhiány és a nem megfelelő tájékoztatás együttesen okoz nehézséget a speciális nevelési igényű gyerekek integrált óvodai nevelésében.
A hvg.hu szerint pont a gyógypedagógusoktól érkezett az igény a törvénymódosításra, ám azért ők sem pont erre gondoltak.
Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar kezdeményezésére egy állásfoglallást juttattak el a köznevelési törvény módosításának szavazása előtt az oktatásért felelő államtitkárságra. A Palkovics László államtitkárnak címzett levelet a kar most nyilvánosságra hozta. Az írást több, gyógypedagógiai képzést folytató egyetem aláírta.
A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója szerint új továbbtanulási lehetőségeket kapnak a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek a köznevelési törvény közelmúltban elfogadott módosításával. Hogy miért? A főigazgató szerint az osztályozás folyamatos bevezetése megfelelő motivációt jelent majd náluk.
Az iskoláknak ezentúl is kötelező fejleszteniük a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) pénteken az MTI-vel.
Az ombudsmanhoz fordul az LMP az általuk is Taigetosz-törvénynek nevezett köznevelési módosítással kapcsolatban, ha pedig az államfő aláírja az Országgyűlés által már elfogadott változtatást, akkor az Alkotmánybírósággal is megvizsgáltatnák azt.
