Egyelőre úgy néz ki, a kormány továbbra is arra készül, hogy hagyományos rendben kezdődhet meg az új tanév szeptemberben. Viszont azt, hogy ez így is marad-e, vagy esetleg megint lesznek majd iskolabezárások, még nem lehet tudni. Éppen ezért igyekeznek minden eshetőségre felkészülni. De mit jelent ez a sajátos nevelésű igényű (SNI) tanulókra nézve?
Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője arról kérdezte Kásler Miklóst, az emberi erőforrások miniszterét, hogy hogyan készülnek az iskolák újranyitására, főleg a sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyermekek megváltozott oktatás-nevelési módjára, a szüleik tájékoztatására és tehermentesítésére?
A képviselő levelében felhívta a figyelmet arra, hogy a tavaszi távoktatás során a gyerekes családok, főként a sajátos nevelési igényű gyermeket nevelők legtöbbször munkájuk és háztartásuk fenntartása mellett voltak kénytelenek, sokszor tanári segítség híján is a gyermekeik oktatására.
Az érintett szülők körében végzett felmérés szerint a gyermekek 8,8%-a semmilyen távoktatásban nem részesült a tavaszi időszak alatt, 15%-kuk hetente egyszer, 59% pedig minden nap részesült fejlesztésben. Legkevésbé a mozgásnevelés volt hatékony a szülők szerint, illetve a kapcsolattartás gyakorisága – írta.
Ungár Péter arra is kitért, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek nem csak oktató-nevelő, hanem differenciált fejlesztésben is részesülnek az intézményekben, aminek kivitelezéséhez a szülőnek otthon nincsen eszköze, kapacitása, felkészültsége vagy pedig egyszerűen fizikai ereje. Éppen ezért ezeknek a szülőknek nagy szüksége lenne rá, hogy időben tájékoztatást kapjanak arról, a kormány hogyan készíti fel az iskolákat arra, ha ismét egyik napról a másikra távoktatásban kellen folytatni az oktatást.
Egy esetleges digitális tanrend esetén nem garantálható, hogy a szülő, akinek a munkájában is ugyanúgy helyt kell állnia, képes lesz hatékonyan segíteni a kisiskolást a tanulásában, így számolnunk kell azzal, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók helyzete, állapota súlyosbodhat – jelezte.
Ungár Péter úgy gondolja, szeptemberig még van idő arra, hogy az eddigi tapasztalatokat felhasználva olyan előkészületeket tegyenek az esetleges következő iskolabezárásig, mellyel megelőzhető mind a pedagógusok további felőrlődése, mind a szülők túlterhelődése.
A kérdésre Kásler Miklós helyett Rétvári Bence államtitkár válaszolt, aki azon túl, hogy felsorolta, milyen módszertani útmutatókat adtak ki a sajátos nevelési igényű tanulók „járványhelyzet alatt történő támogatása céljából”, túl sokat nem árult el arról, hogy a beérkező tapasztalatok alapján milyen változásokat terveznek - írta a merce.hu.
Rétvári szerint a lemaradók felzárkóztatására az előző tanév lezárása után is lehetett foglalkozásokat szervezni, illetve a tanulók nyári táborokban és a következő tanévben is pótolhatják a lemaradásukat - az, hogy ez hogyan fog megvalósulni, a válaszából nem derült ki. Ugyanakkor az államtitkár azt elismerte, hogy egyes tevékenységek „valóban nem végezhetőek el személyes találkozó nélkül”, ezért a megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálatok a járványhelyzet enyhülésével újraindították a személyes találkozót is igénylő tevékenységeiket.
„Mindezekkel együtt 2020. szeptember 1-jén a megszokott tanévkezdést tervezzük, ugyanakkor a nyilvánosságra hozott, sajátos nevelési igény területekre specifikált módszertani útmutatók a tantermi oktatás során is jól felhasználhatóak a kreatív, modern, a kor szellemének megfelelő tanítási technikák alkalmazása során” - zárta válaszát Rétvári.
Úgy néz ki, a megszokott módon indul a tanév szeptemberben
Legalábbis a Magyar Nemzet szerint a kormány a hagyományos iskolakezdésre készül, de ha kell, "rendeleteket is hoznak majd".
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
