Egyelőre úgy néz ki, a kormány továbbra is arra készül, hogy hagyományos rendben kezdődhet meg az új tanév szeptemberben. Viszont azt, hogy ez így is marad-e, vagy esetleg megint lesznek majd iskolabezárások, még nem lehet tudni. Éppen ezért igyekeznek minden eshetőségre felkészülni. De mit jelent ez a sajátos nevelésű igényű (SNI) tanulókra nézve?
Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője arról kérdezte Kásler Miklóst, az emberi erőforrások miniszterét, hogy hogyan készülnek az iskolák újranyitására, főleg a sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyermekek megváltozott oktatás-nevelési módjára, a szüleik tájékoztatására és tehermentesítésére?
A képviselő levelében felhívta a figyelmet arra, hogy a tavaszi távoktatás során a gyerekes családok, főként a sajátos nevelési igényű gyermeket nevelők legtöbbször munkájuk és háztartásuk fenntartása mellett voltak kénytelenek, sokszor tanári segítség híján is a gyermekeik oktatására.
Az érintett szülők körében végzett felmérés szerint a gyermekek 8,8%-a semmilyen távoktatásban nem részesült a tavaszi időszak alatt, 15%-kuk hetente egyszer, 59% pedig minden nap részesült fejlesztésben. Legkevésbé a mozgásnevelés volt hatékony a szülők szerint, illetve a kapcsolattartás gyakorisága – írta.
Ungár Péter arra is kitért, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek nem csak oktató-nevelő, hanem differenciált fejlesztésben is részesülnek az intézményekben, aminek kivitelezéséhez a szülőnek otthon nincsen eszköze, kapacitása, felkészültsége vagy pedig egyszerűen fizikai ereje. Éppen ezért ezeknek a szülőknek nagy szüksége lenne rá, hogy időben tájékoztatást kapjanak arról, a kormány hogyan készíti fel az iskolákat arra, ha ismét egyik napról a másikra távoktatásban kellen folytatni az oktatást.
Egy esetleges digitális tanrend esetén nem garantálható, hogy a szülő, akinek a munkájában is ugyanúgy helyt kell állnia, képes lesz hatékonyan segíteni a kisiskolást a tanulásában, így számolnunk kell azzal, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók helyzete, állapota súlyosbodhat – jelezte.
Ungár Péter úgy gondolja, szeptemberig még van idő arra, hogy az eddigi tapasztalatokat felhasználva olyan előkészületeket tegyenek az esetleges következő iskolabezárásig, mellyel megelőzhető mind a pedagógusok további felőrlődése, mind a szülők túlterhelődése.
A kérdésre Kásler Miklós helyett Rétvári Bence államtitkár válaszolt, aki azon túl, hogy felsorolta, milyen módszertani útmutatókat adtak ki a sajátos nevelési igényű tanulók „járványhelyzet alatt történő támogatása céljából”, túl sokat nem árult el arról, hogy a beérkező tapasztalatok alapján milyen változásokat terveznek - írta a merce.hu.
Rétvári szerint a lemaradók felzárkóztatására az előző tanév lezárása után is lehetett foglalkozásokat szervezni, illetve a tanulók nyári táborokban és a következő tanévben is pótolhatják a lemaradásukat - az, hogy ez hogyan fog megvalósulni, a válaszából nem derült ki. Ugyanakkor az államtitkár azt elismerte, hogy egyes tevékenységek „valóban nem végezhetőek el személyes találkozó nélkül”, ezért a megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálatok a járványhelyzet enyhülésével újraindították a személyes találkozót is igénylő tevékenységeiket.
„Mindezekkel együtt 2020. szeptember 1-jén a megszokott tanévkezdést tervezzük, ugyanakkor a nyilvánosságra hozott, sajátos nevelési igény területekre specifikált módszertani útmutatók a tantermi oktatás során is jól felhasználhatóak a kreatív, modern, a kor szellemének megfelelő tanítási technikák alkalmazása során” - zárta válaszát Rétvári.
Úgy néz ki, a megszokott módon indul a tanév szeptemberben
Legalábbis a Magyar Nemzet szerint a kormány a hagyományos iskolakezdésre készül, de ha kell, "rendeleteket is hoznak majd".
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
