A szakemberhiány és az iskolák állapota is nehezíti a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek oktatását.
Gondok vannak a fűtéssel, a szigeteléssel, a vízvezetékekkel. Az ablakokon besüvít a szél, egy dugulás miatt pedig előfordult, hogy csak egy használható vécénk volt harminc gyerekre – nyilatkozta a Népszavának egy dunántúli Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) pedagógusa. Az intézményben, amely egy iskolából és egy kollégiumból áll, sajátos nevelési igényű gyerekekkel foglalkoznak. Az épület nem akadálymentesített, így például a tolókocsis gyerekeket a gondnoknak kell cipelnie a lépcsőkön. A munkaerőhiány is nehezíti a helyzetet, jelenleg öt betöltetlen gyógypedagógus álláshelyük van.
Hasonló állapotokról számolt be a lapnak egy délkelet-magyarországi EGYMI tanára is: hozzájuk nemcsak iskola, hanem egy óvoda is tartozik, ahova egyre több SNI-s kisgyermek jár. A munkaerőhiány miatt gyakran előfordul, hogy a 250-260 fős intézményben csoportokat kell összevonni, így a gyerekek megfelelő ellátását nehéz megoldani, hiszen mindenkivel egyenként máshogy kellene foglalkozni, de erre nincs kapacitás a 16-17 fős csoportokban egyetlen gyógypedagógussal és asszisztenssel. A pedagógus azt is elmondta, az épület is nagyon rossz állapotban van: az ablakokat be kellett szögelni, mert ha kinyitnák őket, félő, hogy a kerettel együtt esnének ki.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) gyógypedagógiai tagozatának elnöke, Matuz Éva, aki egy Baranya megyei EGYMI-ben dolgozik pedagógusként elmondta, hogy jelenleg kilenc gyógypedagógus álláshely betöltetlen náluk, logopédust és pszichológust hálóval is alig lehet fogni.
"A felszereltségről sokat elmond, hogy van, amikor két összetolt tornatermi zsámolyon pelenkázzuk a gyereket"
– magyarázta. Mindezek miatt a PSZ nemrég az EGYMI-k átfogó szakmai vizsgálatát kezdeményezte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál: tárják fel, ha egy-egy intézményben nem megfelelőek a személyi feltételek, a felszereltség, az épületek állapota, és állapítsák meg a fenntartók, illetve az állam felelősségét.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
