A szakemberhiány és az iskolák állapota is nehezíti a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek oktatását.
Gondok vannak a fűtéssel, a szigeteléssel, a vízvezetékekkel. Az ablakokon besüvít a szél, egy dugulás miatt pedig előfordult, hogy csak egy használható vécénk volt harminc gyerekre – nyilatkozta a Népszavának egy dunántúli Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) pedagógusa. Az intézményben, amely egy iskolából és egy kollégiumból áll, sajátos nevelési igényű gyerekekkel foglalkoznak. Az épület nem akadálymentesített, így például a tolókocsis gyerekeket a gondnoknak kell cipelnie a lépcsőkön. A munkaerőhiány is nehezíti a helyzetet, jelenleg öt betöltetlen gyógypedagógus álláshelyük van.
Hasonló állapotokról számolt be a lapnak egy délkelet-magyarországi EGYMI tanára is: hozzájuk nemcsak iskola, hanem egy óvoda is tartozik, ahova egyre több SNI-s kisgyermek jár. A munkaerőhiány miatt gyakran előfordul, hogy a 250-260 fős intézményben csoportokat kell összevonni, így a gyerekek megfelelő ellátását nehéz megoldani, hiszen mindenkivel egyenként máshogy kellene foglalkozni, de erre nincs kapacitás a 16-17 fős csoportokban egyetlen gyógypedagógussal és asszisztenssel. A pedagógus azt is elmondta, az épület is nagyon rossz állapotban van: az ablakokat be kellett szögelni, mert ha kinyitnák őket, félő, hogy a kerettel együtt esnének ki.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) gyógypedagógiai tagozatának elnöke, Matuz Éva, aki egy Baranya megyei EGYMI-ben dolgozik pedagógusként elmondta, hogy jelenleg kilenc gyógypedagógus álláshely betöltetlen náluk, logopédust és pszichológust hálóval is alig lehet fogni.
"A felszereltségről sokat elmond, hogy van, amikor két összetolt tornatermi zsámolyon pelenkázzuk a gyereket"
– magyarázta. Mindezek miatt a PSZ nemrég az EGYMI-k átfogó szakmai vizsgálatát kezdeményezte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál: tárják fel, ha egy-egy intézményben nem megfelelőek a személyi feltételek, a felszereltség, az épületek állapota, és állapítsák meg a fenntartók, illetve az állam felelősségét.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
