Az 1500 fős adatfelvétel 2023. szeptember 11-25. között történt a Pulzus Kutatási Rendszer okostelefonos alkalmazása segítségével a 18 év feletti lakosság körében. Mivel a felmérés részben egy időben zajlott a pedagógusoknak a státusztörvény el nem fogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre kijelölt időszakával, így a téma az adatfelvétel időszakában aktuális volt és médiafigyelmet kapott, a nagymintás reprezentatív adatfelvétel lehetővé tette, hogy ne csak az oktatás iránt kifejezetten érdeklődők, hanem az egész magyar társadalom, kiváltképp a szülők véleménye körvonalazódjon a státusztörvényről és a magyar oktatás helyzetéről.

"A kutatás segítő céllal készült: szeretnénk elősegíteni, hogy a szülői társadalom jobban megismerje a magyar közoktatás valós helyzetét, problémáit, és ezáltal előmozdítsuk az alternatívák megismerését, a valódi párbeszédet és a pozitív változást" - írják.

A közvélemény-kutatás legfontosabb eredményeit a Szülői Hang az alábbi 12 pontban foglalta össze;

• A pedagógushiány általánosan elismert társadalmi probléma. A felnőtt lakosság háromnegyede (75%) szerint a pedagógushiány nagyon nagy problémát jelent, és csupán 4% gondolja azt, hogy a pedagógushiány ne jelentene jelentős problémát, ami éles ellentétben áll a kormányzat kommunikációjával.

• Az érintett szülők harmada (36%) személyesen is tapasztalja, hogy nem megfelelő szakképzettségű pedagógus tart foglalkozásokat.
• A pedagógushiánynak is van pártállása; a kormánypárti beállítódottságú szavazók jóval kevesebben érzékelik a problémát (25%), mint az ellenzékiek (47%), "a pártpreferencia erősebben érvényesül, mint az iskolától és a gyermektől érkező visszajelzések, a valós tapasztalat".
• A Fidesz-szavazók hatodában tudatosult, hogy nem volt érdemi egyeztetés a pedagógusok és a kormány között. A felmérés szerint a kormányzatnak a saját szavazói 29%-ához sikerült eljuttatni a "széleskörű egyestetésekről" szóló megtévesztő üzenetét, míg a kormánypárti szavazók hatoda (17%) szerint ezek nem valósultak meg, sok kormánypárti szavazó pedig nem is hallott a kérdésről.
• A státusztörvény főbb elemeit a többség elutasítja; ennek négy leglényegesebb eleme a pedagógusok áthelyezhetősége, az egyetemisták alkalmazása, az évenkénti teljesítményértékelés és fegyelmi vétség esetén az érintett pedagógus fizetésének csökkenthetősége.

• Ugyanakkor a státusztörvény egészét illetően kevésbé elutasító a társadalom, mint főbb elemeit nézve külön-külön. Összességében a lakosság 48 százaléka vélekedik úgy, hogy a státusztörvény hatására a közoktatás minősége romlik, miközben az egyes elemeket 57-64%-ban utasították el. Azok, akik támogatják, és akik szerint a törvény javítja mad az oktatás minőségét, 19 százalékos arányban vannak.
• Gyakori (40%) az igazgatókkal szembeni bizalmatlanság, miközben érzékeny, bizalmi feladatokkal ruházza fel őket a státusztörvény. "Az eredmények azt mutatják, hogy az intézményvezetők kiválasztása és az intézményen belüli együttműködés nem megfelelő. 2020 óta sem a pedagógusoknak, sem a szülőknek vagy a diákoknak nincs beleszólásuk az igazgató kiválasztásába, még a véleményezési jogot is megvonta a kormányzat. Az igazgatókat felülről nevezik ki, most ezekre a felülről kinevezett igazgatókra ruháztak olyan feladatokat, amik a gyakorlatban csak az érintettekkel szoros, bizalmi együttműködésben lennének elvégezhetőek; mindez súlyos működési zavarokhoz vezethet" - írják.
• Nagy az érdektelenség. Csupán a kormánypártiak 47 százaléka, az ellenzékiek 59 százaléka, és a pártnélküliek 48 százaléka érzi úgy, hogy akár kis mértékben is érintené a státusztörvény.
• Megosztó a belügyminiszter személye, és hogy ő felel a magyar gyerekek oktatásáért is. Az ellenzéki szavazók 74 százaléka ellenzi, hogy a belügyminiszter felel a közoktatásért, míg a a kormánypárti szavazóknak 31 százaléka ellenzi, 41 százaléka viszont támogatja.

• Az ellenzékiek és a párt nélküliek túlnyomó többsége ellenzi, hogy a kormány az EU források megérkezéséhez köti az érdemi béremelést, de még a kormánypárti szavazók több mint egyharmada (38%) számára is elfogadhatatlan ez az álláspont.
• Vannak, akik a kormányt, mások a pedagógusokat, vagy a korábbi kormányokat tartják felelősnek a problémákért. A lakosság többsége (57%) szerint ezért a kormányzatot terheli a felelősség, de a kormánypárti szavazóknak csak 22%-a gondolja így. A lakosság 12 százaléka(a kormánypárti szavazók körében 22%) a pedagógusokat hibáztatja, mert szerintük nem végzik jól a dolgukat, 5% (a kormánypárti szavazók körében 7%) elsődlegesen még mindig a 2010 előtti kormányokban látja a problémák okozóit, 10 százalék pedig (a kormánypárti szavazók körében 23%) természetesnek tartja, hogy vannak működési problémák, ezért nem keres felelőst.
• A személyes érintettség csak kis mértékben növeli a szülők kormányzat felé támasztott elvárásait. Önmagában a közoktatás súlyos problémáival való szembesülés nem feltétlenül elegendő a szülői szemlélet megváltoztatásához. Ebből a szempontból az edukáció, az érdemi párbeszéd beindítása, a közoktatás működésének jobb megértése többet számít(ana). Fontos lenne a pedagógusok és a szülők közötti párbeszéd kiszélesítése az iskolákban és óvodákban akár informális csatornákon keresztül is.

A teljes felmérés ide kattintva olvasható.