Egyre nő a sajátos nevelési igényű gyerekek száma, gyógypedagógusból viszont nagy a hiány

92,8 ezerről 97,3 ezerre nőtt egy év alatt a sajátos nevelési igényű gyerekek száma – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a Népszava.

  • Eduline

A lap hozzáteszi: a sajátos nevelési igényű gyerekek száma minden évben nő, de a 2021/2022-es tanévre a megszokottnál nagyobb mértékű volt az emelkedés. A KSH adatai szerint a legnagyobb arányban a súlyos tanulási zavarral rendelkező gyerekek száma nőtt, az előző tanévben 45,3 ezren küzdöttek ilyen problémával.

A KSH szerint a növekedés részben a diagnosztikai állapotfelmérési eszközök korszerűsödése miatt történt, de Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus, az Atipikus Fejlődés Módszertani Központ alapítóka szerint ezzel nem lehet ekkora emelkedést magyarázni. Sokkal nagyobb szerepe lehet a hatéves kortól kötelező beiskolázásnak, az iskolaérettségi vizsgálatok szigorításának, ami miatt sok kisgyermek éretlenül kerülhetett be az iskolába és nem kapott fejlesztő oktatást. A helyzetükön a hónapokig tartó online oktatás is rontott.

A Népszavának Fehér Tibor gyermekpszichológus, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának tagja is nyilatkozott, szerinte az okok közé tartozik a 2018-as törvénymódosítás is, amely megszüntette annak a lehetőségét, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő diákok felmentést kapjanak az osztályozás alól egyes tantárgyak esetében. Hozzátette azt is, hogy a megfelelő fejlesztést a szakemberhiány is nehezíti.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.