92,8 ezerről 97,3 ezerre nőtt egy év alatt a sajátos nevelési igényű gyerekek száma – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a Népszava.
A lap hozzáteszi: a sajátos nevelési igényű gyerekek száma minden évben nő, de a 2021/2022-es tanévre a megszokottnál nagyobb mértékű volt az emelkedés. A KSH adatai szerint a legnagyobb arányban a súlyos tanulási zavarral rendelkező gyerekek száma nőtt, az előző tanévben 45,3 ezren küzdöttek ilyen problémával.
A KSH szerint a növekedés részben a diagnosztikai állapotfelmérési eszközök korszerűsödése miatt történt, de Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus, az Atipikus Fejlődés Módszertani Központ alapítóka szerint ezzel nem lehet ekkora emelkedést magyarázni. Sokkal nagyobb szerepe lehet a hatéves kortól kötelező beiskolázásnak, az iskolaérettségi vizsgálatok szigorításának, ami miatt sok kisgyermek éretlenül kerülhetett be az iskolába és nem kapott fejlesztő oktatást. A helyzetükön a hónapokig tartó online oktatás is rontott.
A Népszavának Fehér Tibor gyermekpszichológus, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának tagja is nyilatkozott, szerinte az okok közé tartozik a 2018-as törvénymódosítás is, amely megszüntette annak a lehetőségét, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő diákok felmentést kapjanak az osztályozás alól egyes tantárgyak esetében. Hozzátette azt is, hogy a megfelelő fejlesztést a szakemberhiány is nehezíti.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
