92,8 ezerről 97,3 ezerre nőtt egy év alatt a sajátos nevelési igényű gyerekek száma – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a Népszava.
A lap hozzáteszi: a sajátos nevelési igényű gyerekek száma minden évben nő, de a 2021/2022-es tanévre a megszokottnál nagyobb mértékű volt az emelkedés. A KSH adatai szerint a legnagyobb arányban a súlyos tanulási zavarral rendelkező gyerekek száma nőtt, az előző tanévben 45,3 ezren küzdöttek ilyen problémával.
A KSH szerint a növekedés részben a diagnosztikai állapotfelmérési eszközök korszerűsödése miatt történt, de Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus, az Atipikus Fejlődés Módszertani Központ alapítóka szerint ezzel nem lehet ekkora emelkedést magyarázni. Sokkal nagyobb szerepe lehet a hatéves kortól kötelező beiskolázásnak, az iskolaérettségi vizsgálatok szigorításának, ami miatt sok kisgyermek éretlenül kerülhetett be az iskolába és nem kapott fejlesztő oktatást. A helyzetükön a hónapokig tartó online oktatás is rontott.
A Népszavának Fehér Tibor gyermekpszichológus, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának tagja is nyilatkozott, szerinte az okok közé tartozik a 2018-as törvénymódosítás is, amely megszüntette annak a lehetőségét, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő diákok felmentést kapjanak az osztályozás alól egyes tantárgyak esetében. Hozzátette azt is, hogy a megfelelő fejlesztést a szakemberhiány is nehezíti.
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Október 1-jével távozik a posztjáról Brassói Sándor, aki 2020 óta vezette az Oktatási Hivatalt, lemondását szeptember 1-jén nyújtotta be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
