A szülők szerint a speciális nevelési igényű gyerekek nem mehetnek a városi nyári táborba Székesfehérváron

Székesfehérvár önkormányzata szerint nem igaz, hogy bizonyos iskolák diákjai nem jelentkezhetnek a Napraforgó Városi Napközis Táborba.

  • Tornyos Kata

Szülők keresték meg a Fejér Vármegyei Hírportált, mert a legutolsó információk szerint az Arany EGYMI, illetve az Ezredéves Iskola gyerekei állítólag nem mehetnek a városi nyári táborba. Az intézmény készségfejlesztő iskolaként és egységes gyógypedagógiai módszertani intézményként is működik. Többen úgy hallották, hogy forráshiányra hivatkoznak a szervezők, mivel a speciális iskola tanulói valamivel nagyobb felügyeletet igényelnek, mint a többi intézményben tanuló gyermek.

A lap felkereste Székesfehérvár Önkormányzatát, akik azt mondták, hogy nem igaz, hogy az Arany János, illetve az Ezredéves Iskolák diákjai nem jelentkezhetnek a Napraforgó Városi Napközis Táborba. A tábor nyitva áll minden 7 és 14 év közötti – elsősorban székesfehérvári lakhellyel rendelkező, illetve a szabad férőhelyek mértékéig a nem helyi lakos – gyermekek előtt. Természetesen azt, hogy egy gyermek „alkalmas-e arra”, vagy éppen szeretné-e, hogy eddig számára nem ismert nevelők és gyermekek között egy-egy hetet eltöltsön, ez mindig a szülők döntése. Ugyanakkor hozzátették, hogy sok éve része a felhívásnak, hogy „A táborban nincs mód speciális bánásmódot, orvosi kezelést vagy egészségügyi felügyeletet igénylők fogadására.” Ennek ismeretében történnek a jelentkezések idén is. Információink szerint eddig nem volt példa visszautasításra.

Az Ezredéves Iskola vezetője a kis létszámra hivatkozott

A táborban 10 darab 20 fős csoport vesz részt, de az iskola szerint egy 20 fős csapatba nem integrálhatóak be ezek a gyerekek.

"Régen nagyon toleránsak voltak a szervezők és a résztvevők a gyerekeinkkel, így mehettünk mi enni először, vagy kihagyhattunk olyan programokat, amik nem nekik való. Talán most csapódik le a tanárhiány, hiszen korábban ezek a táborok 560-700 fős nyaralási lehetőségek voltak. Most ez lecsökkent 200 főre, és mindez úgy, hogy nem a mentális kort veszik alapul a jelentkezésénél, hanem az életkort, így a korábbi évek gyakorlatával ellentétben most sok gyerekünk kihullik ezen a rostán"- mondta az igazgató.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.