230 ezren mennek idén gyerektáborokba, a legtöbben sportolni vagy angolozni

Egyre többen mennek katonai és honvédelmi táborokba is a nyárra. Az árak 15 százalékkal mentek fel, egy ottalvós tábor átlagban már 70 ezer forintba kerül, mégis egyre többen jelentkeznek.

  • Tarnay Kristóf

A koronavírus által érintett két évet leszámítva folyamatosan növekszik a vakáció folyamán legalább egy hetet táborozó gyerekek száma, 2023-ban 230 ezren vesznek részt különböző gyerektáborokban, ez a tavalyi rekordszámot épp meghaladja – derül ki a Táborfigyelő összesítéséből. A legtöbb gyermek Pest, Veszprém és Somogy vármegyében táborozik, míg a napközis táborok fővárosa is Budapest, valamint a vármegyeszékhelyek – írják.

Hasonlóan 2022-hez, idén is sporttáborba mennek a legtöbben, az érdeklődők 17 százaléka, de a tavalyi évhez képest kevesebben mennek kalandtáborokba. Viszont többen választják – ők vagy a szüleik –, hogy a nyár egy részét inkább angolozással töltik, az ilyen táborokba jelentkezők 15 százaléka megy. A harmadik legnépszerűbb téma a katonaság és a honvédelem, de jól mutatja, mennyire heterogén piacról beszélünk, hogy az összesítésben több, mint a táborok negyede került az „egyéb” kategóriába.

Taborfigyelo.hu

Az infláció nem kerülte el a nyári programokat sem. Mind a napközis, mind az ottalvós táborok 15 százalékkal drágultak, az összesítés szerint főleg a bérleti díjak, a múzeumi, strand és állatkerti belépők költségeinek, illetve gyermekétkeztetés árának növekedése miatt.

Így idén egy napközis tábor átlagára 45 ezer forint, az ottalvós táborok egy turnusa pedig átlagosan 70 ezer forintba kerül a családoknak.

2018-hoz viszonyítva nagyságrendileg másfélszeresére nőtt mindkét tábortípus díja. Bár a jelentkezők száma így is emelkedik, tavalyhoz képest többen alszanak inkább otthon. 2022-ben ez még éppen egy százalékkal meghaladta a jelentkezők felét, idén 53 százalékra nőtt.

(Kiemelt képünk illusztráció, forrás: AFP.)

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.