Egyre többen mennek katonai és honvédelmi táborokba is a nyárra. Az árak 15 százalékkal mentek fel, egy ottalvós tábor átlagban már 70 ezer forintba kerül, mégis egyre többen jelentkeznek.
A koronavírus által érintett két évet leszámítva folyamatosan növekszik a vakáció folyamán legalább egy hetet táborozó gyerekek száma, 2023-ban 230 ezren vesznek részt különböző gyerektáborokban, ez a tavalyi rekordszámot épp meghaladja – derül ki a Táborfigyelő összesítéséből. A legtöbb gyermek Pest, Veszprém és Somogy vármegyében táborozik, míg a napközis táborok fővárosa is Budapest, valamint a vármegyeszékhelyek – írják.
Hasonlóan 2022-hez, idén is sporttáborba mennek a legtöbben, az érdeklődők 17 százaléka, de a tavalyi évhez képest kevesebben mennek kalandtáborokba. Viszont többen választják – ők vagy a szüleik –, hogy a nyár egy részét inkább angolozással töltik, az ilyen táborokba jelentkezők 15 százaléka megy. A harmadik legnépszerűbb téma a katonaság és a honvédelem, de jól mutatja, mennyire heterogén piacról beszélünk, hogy az összesítésben több, mint a táborok negyede került az „egyéb” kategóriába.
Az infláció nem kerülte el a nyári programokat sem. Mind a napközis, mind az ottalvós táborok 15 százalékkal drágultak, az összesítés szerint főleg a bérleti díjak, a múzeumi, strand és állatkerti belépők költségeinek, illetve gyermekétkeztetés árának növekedése miatt.
Így idén egy napközis tábor átlagára 45 ezer forint, az ottalvós táborok egy turnusa pedig átlagosan 70 ezer forintba kerül a családoknak.
2018-hoz viszonyítva nagyságrendileg másfélszeresére nőtt mindkét tábortípus díja. Bár a jelentkezők száma így is emelkedik, tavalyhoz képest többen alszanak inkább otthon. 2022-ben ez még éppen egy százalékkal meghaladta a jelentkezők felét, idén 53 százalékra nőtt.
(Kiemelt képünk illusztráció, forrás: AFP.)
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
