A honvédelmi tárca helyettes államtitkára ugyanis arról beszélt: bevennék azt is az OKTV tárgyai közé.
Kiemelt cél, hogy a honvédelmi nevelés az oktatás egészébe, a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységekbe is beépüljön – erről beszélt a honvedelem.hu-nak Czermann János, a Honvédelmi Minisztérium stratégiáért és humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára, vette észre a 24.hu. A honvédelmet népszerűsítő kampány során az az üzenetük, hogy
„ha a honvédség tagja vagy, nem hagyunk magadra”.
Az interjúban Czermann azt mondta, ehhez egyrészt megnyernék a pedagógusokat, akiktől azt is szeretnék, ha minél többen vállalnának még az egyetemi éveik alatt önkéntes tartalékosi feladatokat. Emellett szeretnék, ha a honvédelmi alapismeretek tantárgyat felvennék az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) tárgyai közé is. Ebből érettségizni például már most is lehet, épp most pénteken tartják közép- és emelt szinten is.
Ha OKTV-zni is lehetne belőle, akkor viszont akár 100 többletpontot is érhetne a felsőoktatási felvételin, ha valaki az első tízben végez vele a döntőn. (11-20. helyezésnél 50, 21-30. helyezés esetén pedig 25 extrapontot érnek az OKTV-eredmények. Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a vonatkozó kormányrendelet listájában nem szereplő tantárgyak első tíz helyezettje is kaphat emellett 20 többletpontot, ha a tárgy elfogadásáról az érintett intézmények előzetesen megegyeztek.)
A helyettes államtitkár azt is kiemelte, hogy emellett az OKTV-tárgyak legjobb felkészítő tanárai díjazásban részesülnek, szerinte ez is motiválhatja a tanulását és tanítását. A lap felidézi: a honvédelmi szolgálat már most is jelent pluszpontokat a felvételin. Aki fél évre önkéntes tartalékosnak áll, 16, aki pedig ez alatt szakkiképzést is teljesíti az 32, aki pedig újabb hat hónapot vállal annak 64 többletpontot kap.
(Kiemelt képünk illusztráció, forrás: MTI)
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
