Akár száz felvételi pluszpontot is lehetne szerezni a honvédelmi alapismeretekkel

A honvédelmi tárca helyettes államtitkára ugyanis arról beszélt: bevennék azt is az OKTV tárgyai közé.

  • Tarnay Kristóf

Kiemelt cél, hogy a honvédelmi nevelés az oktatás egészébe, a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységekbe is beépüljön – erről beszélt a honvedelem.hu-nak Czermann János, a Honvédelmi Minisztérium stratégiáért és humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára, vette észre a 24.hu. A honvédelmet népszerűsítő kampány során az az üzenetük, hogy

„ha a honvédség tagja vagy, nem hagyunk magadra”.

Az interjúban Czermann azt mondta, ehhez egyrészt megnyernék a pedagógusokat, akiktől azt is szeretnék, ha minél többen vállalnának még az egyetemi éveik alatt önkéntes tartalékosi feladatokat. Emellett szeretnék, ha a honvédelmi alapismeretek tantárgyat felvennék az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) tárgyai közé is. Ebből érettségizni például már most is lehet, épp most pénteken tartják közép- és emelt szinten is.

Ha OKTV-zni is lehetne belőle, akkor viszont akár 100 többletpontot is érhetne a felsőoktatási felvételin, ha valaki az első tízben végez vele a döntőn. (11-20. helyezésnél 50, 21-30. helyezés esetén pedig 25 extrapontot érnek az OKTV-eredmények. Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a vonatkozó kormányrendelet listájában nem szereplő tantárgyak első tíz helyezettje is kaphat emellett 20 többletpontot, ha a tárgy elfogadásáról az érintett intézmények előzetesen megegyeztek.)

A helyettes államtitkár azt is kiemelte, hogy emellett az OKTV-tárgyak legjobb felkészítő tanárai díjazásban részesülnek, szerinte ez is motiválhatja a tanulását és tanítását. A lap felidézi: a honvédelmi szolgálat már most is jelent pluszpontokat a felvételin. Aki fél évre önkéntes tartalékosnak áll, 16, aki pedig ez alatt szakkiképzést is teljesíti az 32, aki pedig újabb hat hónapot vállal annak 64 többletpontot kap.

(Kiemelt képünk illusztráció, forrás: MTI)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.