Már az óvodai beiratkozásnál is hátrányból indulnak az enyhén autista gyerekek

A tavaszi iskolai és óvodai beiratkozás a legtöbb szülőnek csak némi papírmunkát jelent, de az autista gyermekek szülei számára már nem ilyen egyszerű a folyamat. Hiába kerül bele ugyanis egy óvoda alapító okiratába, hogy fogadnak sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekeket, rengeteg intézményben ez még sincs így.

Eduline

Vannak olyan intézményvezetők, akik azonnal rácsapják a telefont a szülőkre, ha kiejtik a szájukon, hogy autizmus, míg más igazgatók azt mondják, hogy sok szeretettel várják a gyereket, majd az utolsó pillanatban meggondolják magukat és mindenféle kifogással jönnek - írja a 444.hu, akit több olyan szülő is megkeresett, akiknek a gyerekük enyhe autizmussal él, ezért nem találnak nekik óvodát.

Egyes szülők tisztában vannak vele, hogy a sajátos nevelésű igényű (SNI) gyermeküknek nem lesz könnyű óvodát találni, ezért egyből magánóvodáknál próbálkoznak. Azonban sokszor még az ilyen típusú intézmények sem fogadják az enyhén autista gyerekeket, pedig az óvoda alapító okiratában az ellenkezője szerepel. De olyan is előfordul, hogy az intézmények nyitottan állnak a SNI-tanulókhoz, majd az utolsó pillanatban mégis meggondolják magukat. Sokszor a szülők akár évekig is küzdenek - jegyzőhöz, polgármesterhez vagy az ombudsmanhoz fordulnak -, hogy valahol fogadják a gyermeküket, míg az egészséges családok számára a beirakozás csak egy egyszerű papírmunka.

A lap által megkérdezett gyógypedagógus szerint ez azért lehetséges, mert hiába mondja ki a törvény, hogy integrálni kell a sajátos nevelésű igényű gyerekeket, sok esetben az intézményekben ehhez még sincsenek meg a szükséges személyi és tárgyi feltételek.

Korábban már beszámoltunk róla, hogy a 2019/2020-as tanévben a sajátos nevelési igényű tanulók száma tovább emelkedett a korábbi évekhez képest, már közel 57 ezren vannak a közoktatásban. Az integráltan oktatott SNI-tanulók sajátos nevelési igényük leggyakoribb oka a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar (69 százalék), 12 százalékuk enyhén értelmi fogyatékos, 8,5 százalékuk beszédfogyatékos. A 2019/2020-as tanévben az óvodások száma is emelkedett, a tanárok és a diákok viszont egyre kevesebben vannak. A statisztikákról részletesebben itt olvashattok.

Egyre kevesebb az általános és középiskolás, a tanár és az óvodapedagógus is
Kevesebb a tanár és a diák is a magyar közoktatásban, ugyanakkor az óvodások és a sajátos nevelési igényű tanulók száma nőtt. Itt vannak a friss, 2019/2020-as tanévre vonatkozó adatok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Közoktatás

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.

Közoktatás

Több ezer köznevelésben dolgozó érzi azt, hogy nem mondhatja el következmények nélkül a véleményét – ez derül ki a PDSZ felméréséből

Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.

Közoktatás

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Közoktatás

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.

Közoktatás

Egyetemi felvételi 2026: ennyi pont kellett tavaly a gazdálkodási és menedzsment szakokra

Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.

300 esetben intézkedtek az iskolaőrök az elmúlt tanévben, volt, hogy a diákok hozzátartozóival szemben

Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.

Újabb javaslatok érkeztek a közoktatás megtisztítására

Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.