Már az óvodai beiratkozásnál is hátrányból indulnak az enyhén autista gyerekek

A tavaszi iskolai és óvodai beiratkozás a legtöbb szülőnek csak némi papírmunkát jelent, de az autista gyermekek szülei számára már nem ilyen egyszerű a folyamat. Hiába kerül bele ugyanis egy óvoda alapító okiratába, hogy fogadnak sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekeket, rengeteg intézményben ez még sincs így.

  • Eduline

Vannak olyan intézményvezetők, akik azonnal rácsapják a telefont a szülőkre, ha kiejtik a szájukon, hogy autizmus, míg más igazgatók azt mondják, hogy sok szeretettel várják a gyereket, majd az utolsó pillanatban meggondolják magukat és mindenféle kifogással jönnek - írja a 444.hu, akit több olyan szülő is megkeresett, akiknek a gyerekük enyhe autizmussal él, ezért nem találnak nekik óvodát.

Egyes szülők tisztában vannak vele, hogy a sajátos nevelésű igényű (SNI) gyermeküknek nem lesz könnyű óvodát találni, ezért egyből magánóvodáknál próbálkoznak. Azonban sokszor még az ilyen típusú intézmények sem fogadják az enyhén autista gyerekeket, pedig az óvoda alapító okiratában az ellenkezője szerepel. De olyan is előfordul, hogy az intézmények nyitottan állnak a SNI-tanulókhoz, majd az utolsó pillanatban mégis meggondolják magukat. Sokszor a szülők akár évekig is küzdenek - jegyzőhöz, polgármesterhez vagy az ombudsmanhoz fordulnak -, hogy valahol fogadják a gyermeküket, míg az egészséges családok számára a beirakozás csak egy egyszerű papírmunka.

A lap által megkérdezett gyógypedagógus szerint ez azért lehetséges, mert hiába mondja ki a törvény, hogy integrálni kell a sajátos nevelésű igényű gyerekeket, sok esetben az intézményekben ehhez még sincsenek meg a szükséges személyi és tárgyi feltételek.

Korábban már beszámoltunk róla, hogy a 2019/2020-as tanévben a sajátos nevelési igényű tanulók száma tovább emelkedett a korábbi évekhez képest, már közel 57 ezren vannak a közoktatásban. Az integráltan oktatott SNI-tanulók sajátos nevelési igényük leggyakoribb oka a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar (69 százalék), 12 százalékuk enyhén értelmi fogyatékos, 8,5 százalékuk beszédfogyatékos. A 2019/2020-as tanévben az óvodások száma is emelkedett, a tanárok és a diákok viszont egyre kevesebben vannak. A statisztikákról részletesebben itt olvashattok.

Egyre kevesebb az általános és középiskolás, a tanár és az óvodapedagógus is

Kevesebb a tanár és a diák is a magyar közoktatásban, ugyanakkor az óvodások és a sajátos nevelési igényű tanulók száma nőtt. Itt vannak a friss, 2019/2020-as tanévre vonatkozó adatok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.