Kedden reggel is bombariadó van több budapesti iskolában
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
A mostani tanévben az SNI-s gyerekek száma átlépte a 107 ezret. Tavaly már az általános iskolai tanulók 8,3 százaléke SNI-s volt.
A Hintalovon Alapítvány 2023-as gyermekjogi jelentésében (amiben a KSH előzetes adataira hivatkoznak) kiemelik, hogy több, mint ötezerrel növekedett az SNI-s diákok száma az előző tanévhez képest, így jelenleg 107 421 SNI-s gyereket tartanak nyilván.
Hogy ez mennyire sok, jól mutatja, hogy már a 2022/2023-as tanévben az általános iskolai tanulók 8,3 százaléke SNI-s volt, akiknek több mint kétharmada integrált oktatásban vett részt.
Érdemes megjegyezni, hogy az SNI-s státuszt a gyerekek közel 70 százaléka súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar miatt kapta.
A súlyos és halmozottan fogyatékos, fejlesztő nevelés-oktatásban résztvevő gyerekek száma az elmúlt években 2400 és 2600 között ingadozott.
- olvasható a jelentésben, amiben kitérnek arra is, hogy az SNI-s gyerekek területi eloszlása nagyon egyenlőtlen: a hátrányosabb helyzetű vármegyékben (pl. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Hajdú-Bihar vármegye) alacsonyabb, mint a fejlettebb vármegyékben (pl. Győr-Moson-Sopron vármegye).
Egy 2023-as tanulmány szerint ennek ennek az alábbi okai lehetnek:
Egy másik 2023-as tanulmány azt állapította meg, hogy a hátrányos helyzetű családokba születő gyerekeknél nagyobb arányban marad rejtve a fejlődési probléma, vagy ha meg is állapítanak náluk valamilyen ilyen jellegű problémát, akkor ezek a gyerekek nem kapnak fejlesztést.
Az SNI-s diákok helyzetében az Eduline-on is több cikkben foglalkoztunk. Jelenleg az egyik legnagyobb probléma az ő esetükben is a szakemberhiány, ugyanis nem az számít, hogy a gyerek mit tud, mire képes és mennyiben tud beilleszkedni a közösségbe, hanem az, hogy mi az elérhető; mi az infrastruktúra és mennyire van elérhető gyógypedagógus szakember.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.