A mostani tanévben az SNI-s gyerekek száma átlépte a 107 ezret. Tavaly már az általános iskolai tanulók 8,3 százaléke SNI-s volt.
A Hintalovon Alapítvány 2023-as gyermekjogi jelentésében (amiben a KSH előzetes adataira hivatkoznak) kiemelik, hogy több, mint ötezerrel növekedett az SNI-s diákok száma az előző tanévhez képest, így jelenleg 107 421 SNI-s gyereket tartanak nyilván.
Hogy ez mennyire sok, jól mutatja, hogy már a 2022/2023-as tanévben az általános iskolai tanulók 8,3 százaléke SNI-s volt, akiknek több mint kétharmada integrált oktatásban vett részt.
Érdemes megjegyezni, hogy az SNI-s státuszt a gyerekek közel 70 százaléka súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar miatt kapta.
A súlyos és halmozottan fogyatékos, fejlesztő nevelés-oktatásban résztvevő gyerekek száma az elmúlt években 2400 és 2600 között ingadozott.
- olvasható a jelentésben, amiben kitérnek arra is, hogy az SNI-s gyerekek területi eloszlása nagyon egyenlőtlen: a hátrányosabb helyzetű vármegyékben (pl. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Hajdú-Bihar vármegye) alacsonyabb, mint a fejlettebb vármegyékben (pl. Győr-Moson-Sopron vármegye).
Egy 2023-as tanulmány szerint ennek ennek az alábbi okai lehetnek:
Egy másik 2023-as tanulmány azt állapította meg, hogy a hátrányos helyzetű családokba születő gyerekeknél nagyobb arányban marad rejtve a fejlődési probléma, vagy ha meg is állapítanak náluk valamilyen ilyen jellegű problémát, akkor ezek a gyerekek nem kapnak fejlesztést.
Az SNI-s diákok helyzetében az Eduline-on is több cikkben foglalkoztunk. Jelenleg az egyik legnagyobb probléma az ő esetükben is a szakemberhiány, ugyanis nem az számít, hogy a gyerek mit tud, mire képes és mennyiben tud beilleszkedni a közösségbe, hanem az, hogy mi az elérhető; mi az infrastruktúra és mennyire van elérhető gyógypedagógus szakember.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
