Magyar Péter bejelentette, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Lannert Judit, a neves oktatáskutató lesz az oktatási miniszter a Tisza-kormányban.
A 2023/2024-es tanévben összesen 104 865 óvodás, általános iskolás és középiskolás tanuló volt sajátos nevelési igényű. Ugyan egyre több gyereket küldenek el vizsgálatra, de a szakértők szerint más tényezők is, például a túlzott digitális eszközhasználat is hozzájárulhat a számok növekedéséhez -derült ki többek között a sajátos nevelésű gyermekek (SNI) neveléséről szóló szakmai és információs napon.
„A fejlesztő központba érkező szülőkkel beszélgetve azt tapasztaltam, hogy mindenkit ugyanazok a kérdések, bizonytalanságok foglalkoztatnak. A legtöbben igen hosszú és kacskaringós utat tesznek meg, mire hozzánk eljutnak. Felmérések, szakszolgálat, szülőkonzultációk, ellentmondó visszajelzések, orvosi vizsgálatok és várólisták során vannak túl – tette hozzá Dr. Rétfalvi Flóra, a szervező KidSpirit Fejlesztő Központ vezetője.Dr. Papp Gabriella, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar és Tanítóképző Kar dékánja az információs napon úgy fogalmazott, hogy Sajátos nevelési igényű az a különleges bánásmódot igénylő gyerek vagy tanuló, aki a szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral rendelkezik. Mivel hivatalos diagnózist csak a Pedagógiai Szakszolgálat adhat, ezért a szülőknek az óvoda vagy az iskola gyanúja esetén ide kell fordulniuk, ahol egy komplex állapotfelmérés keretében megerősítik vagy kizárják a sajátos nevelési igényt.Hogy ezután a diák milyen intézménybe kerül, azt az egyéni szükségletei határozzák meg. Ha több előnnyel és kevesebb hátránnyal jár számára az együtt nevelés, akkor olyan iskolát jelölnek számára, ahol a többiekkel együtt tanul.Magyarországon jelenleg az integrált oktatás a jellemzőbb. A KSH adatai szerint a 2022/23-as tanévben az általános iskolákban integráltan oktatott diákok aránya 72% volt, vagyis az SNI-s gyerekek kétharmada átlagos fejlődésűekkel együtt nevelkedik. A rendszerben 4,2 ezer gyógypedagógus és konduktori munkakörben dolgozó pedagógus, 850 fejlesztő pedagógus és több mint 1000 fő utazó gyógypedagógus dolgozott a tanévben, de sajnos itt is jellemző a szakemberhiány. Emiatt például előfordulhat, hogy egy SNI-s autista diák olyan fejlesztést kap, ami elérhető, és nem olyat, ami a legjobb lenne neki. Lehet, hogy a gyereknek egy szociális-kommunikációs kiscsoportos fejlesztésre lenne szüksége, de csak mozgásterápia elérhető 50 kilométeres körzetben.
