KSH: egy tanév alatt közel kétezerrel nőtt az autista diákok száma

A 2023/2024-es tanévben 11685 diák küzdött autizmus spektrumzavarral a KSH legfrissebb statisztikái szerint.

Az elmúlt években folyamatosan emelkedett a KSH statisztikái szerint az autista diákok száma a közoktatásban.

A 2020/2021-es tanévben a számuk még csak 7480 volt, ami közel két alatt, a 2022/2023-as tanévre 9737-re emelkedett. Az elmúlt tanévben pedig a tízezret is átlépte, már 11685 diáknak van autizmus spektrumzavarról diganózisa.

A számok mögött az is állhat, hogy a kilencvenes években vagy egyáltalán nem diagnosztizálták az autistákat, vagy értelmi fogyatékosok más csoportjába sorolták őket. Azt ki kell emelni, hogy az autista emberek kb 70 %-a normál intellektusú, a maradék 30 % az, aki társuló értelmi akadályozottsággal, vagy épp kiemelt értelmi képességekkel bír.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy nemcsak Magyarországon, hanem világszerte is megugrott az autizmus spektrumzavarral küzdők száma.

Egy nemrég publikált kutatás szerint a bioszfenol-A-nak (BPA), a műanyaggyártásban használt gyakori adalékanyagnak is köze lehet hozzá. A vizsgálatokból kiderült, hogy az autizmus spektrumzavarral diagnosztizált és az ADHD-s gyerekek szervezete nem tudta annyira hatékonyan üríteni a BPA-t és a dietil-hexil-ftalátot (egy másik adalékanyag), mint a neurotipikus embereké. Bár még további vizsgálatokra van szükség, de az említett tanulmány szerint is autizmus és az ADHD kialakulásáért genetikai és környezeti tényezők egyszerre felelősek.

 

 

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.