Mit kell tudni a középiskolai felvételiről a sajátos nevelési igényű diákoknak?

A középiskolai felvételi kapcsán sok lépést be kell tartani, számos információt fel kell jegyezni, megnéztük, hogy mire érdemes figyelni a sajátos nevelési igényű diákoknak.

  • Eduline

Korábban utánajártunk, hogy mi a pontos menete a középiskolai felvételi eljárásnak a nyolcadik osztályos diákok esetében, és azt is megnéztük, hogy mit kell tennetek, ha már középiskolába jártok, de szeretnétek átjelentkezni egy másik iskolába.

Milyen szabályok vonatkoznak a sajátos nevelési igényű tanulókra?

A középfokú felvételi eljárás során a sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókra speciális értékelési szabályok vonatkoznak, melyek az illetés szakértői bizottság véleménye alapján jönnek létre – áll az Oktatási Hivatal tájékoztatójában. Az SNI-s tanulókra vonatkozó felvételi követelményeket egyedileg határozzák meg. A középfokú iskola felvételi tájékoztatójának tartalmaznia kell külön a hozzá jelentkező SNI tanulók esetében a saját felvételi eljárásában alkalmazott speciális elbírálási szabályokat.

Ha a kiválasztott középfokú iskola a felvétel feltételeként előírja a központi írásbeli vizsgát, akkor a tanulónak és szüleinek még az írásbeli vizsgára való jelentkezés előtt tisztáznia kell az iskolával azt, hogy a helyi speciális szabályok és a szakértői véleményben foglaltak alapján szükséges-e a tanuló részvétele az írásbeli vizsgán (egyik vagy mindkét tárgyból). Előfordulhat, hogy az iskola a központi írásbeli vizsga eredménye nélkül is, esetleg pl. csak a matematika vagy csak a magyar nyelv eredményének figyelembe vételével; vagy valamely tantárgy tanulmányi eredményének duplázásával bírálja majd el a felvételi jelentkezését.

Az SNI-s tanuló továbbtanulásra kiválasztott középfokú iskolától kérheti a központi írásbeli vizsga alóli felmentését, az írásbeli vizsgát szervező középiskolától nem. Ha a tanuló felmentést kap az egyik vagy mindkét vizsgatárgy írásbeli vizsgája alóli, akkor az azt jelenti, hogy a központi írásbeli vizsga eredményei helyett más módon mérik fel a tanuló tudását, és bírálják el felvételi jelentkezését. Ilyenkor minden esetben a kiválasztott iskola igazgatója dönthet arról, hogy a saját felvételi eljárásában ezt milyen módon tudja figyelembe venni.

Ha több iskolát is megjelöltök a felvételin, akkor intézményekként más és más lehet a döntés. A felvételiző SNI-s tanuló jelentkezhet a központi írásbeli vizsgára, és ha így úgy dönt, akkor ebben az esetben a vizsga szervezésével alkalmazkodni kell a tanuló adottságaihoz, a tanuló a vizsgaszervezést érintő speciális körülményekre, illetve eszközökre vonatkozó kérelmet nyújthat be.

Az SNI-s tanuló a központi írásbeli vizsga során az alábbi kedvezményekre lehet jogosult:

  • időhosszabbítás
  • az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott segédeszköz használata
  • a vizsga meghatározott részeinek értékelése alóli felmentés

Hogyan készülhettek a középiskolai felvételire?

A végzős általános sulisok első nagyobb megmérettetésére 2021. január 23-án kerül sor, ezen a napon 10 órától írják ugyanis a diákok a központi írásbeli felvételi vizsgát. Mutatjuk, hogyan lehet gyakorolni a januári felvételire.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.