Egyre nő a sajátos nevelési igényű gyerekek száma, gyógypedagógusból viszont nagy a hiány
92,8 ezerről 97,3 ezerre nőtt egy év alatt a sajátos nevelési igényű gyerekek száma – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a Népszava.
92,8 ezerről 97,3 ezerre nőtt egy év alatt a sajátos nevelési igényű gyerekek száma – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a Népszava.
A középiskolai felvételi kapcsán sok lépést be kell tartani, számos információt fel kell jegyezni, megnéztük, hogy mire érdemes figyelni a sajátos nevelési igényű diákoknak.
Egyelőre úgy néz ki, a kormány továbbra is arra készül, hogy hagyományos rendben kezdődhet meg az új tanév szeptemberben. Viszont azt, hogy ez így is marad-e, vagy esetleg megint lesznek majd iskolabezárások, még nem lehet tudni. Éppen ezért igyekeznek minden eshetőségre felkészülni. De mit jelent ez a sajátos nevelésű igényű (SNI) tanulókra nézve?
A tavaszi iskolai és óvodai beiratkozás a legtöbb szülőnek csak némi papírmunkát jelent, de az autista gyermekek szülei számára már nem ilyen egyszerű a folyamat. Hiába kerül bele ugyanis egy óvoda alapító okiratába, hogy fogadnak sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekeket, rengeteg intézményben ez még sincs így.
Még februárban írtunk róla, hogy hiányosan ugyan, de megjelentek a kerettantervek, amiket 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben vezetnének be. Most újabb elemekkel bővült a lista.
Szombaton lesz az középiskolai felvételi első nagy állomása: jön a központi vizsga. Most arra a kérdésre válaszolunk, hogy milyen felmentéseket kaphatnak a sajátos nevelési igényű diákok az írásbelin.
A megváltozott iskolaérettségi vizsgálatok rendszere az SNI-s gyerekeket különösen hátrányosan érinti. Az új törvénymódosításból mint kiderült, kimaradt a rájuk vonatkozó speciális rész.
Arra a hírre reagált a minisztérium, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek száma nő, az őket segítő szakembereké viszont csökken.
A sajátos nevelési igényű gyerekek száma nő, az őket segítő szakembereké viszont csökken, így egyre többen tudnak részt venni gyógypedagógiai nevelésben - írja a Népszava friss adatok alapján.
Már zajlanak a középiskolai felvételi előkészületei. Írtunk szabályokról, határidőkről és a feladatokról is. Most arra a kérdésre válaszolunk, hogy milyen felmentéseket kaphatnak a sajátos nevelési igényű diákok az írásbelin.
Milyen könnyítéseket kaphatnak a középiskolai felvételin a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő diákok?
Két éve szavazta meg az Országgyűlés a “Taigetosz-törvény” néven elhíresült új szabályozást, ami annyit jelent, hogy a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) gyerekek osztályozás alóli felmentését felmenő rendszerben eltörölték. Az új törvény a most lezárult tanév elején lépett életbe, így már láthatóak a módosítás eredményei – írja az Abcúg.
Kik mentesülhetnek bizonyos érettségi tárgyak alól, és milyen könnyítésekre számíthatnak a tanulási problémákkal küzdő diákok? Meddig kell benyújtani az iskolának a mentességre vonatkozó kérvényt? Minden információ egy helyen.
Több mint 3200-zal 91,5 ezerre nőtt a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma a 2018 szeptemberében kezdődött tanévben - írta a Világgazdaság csütörtökön a szaktárca adatai alapján.
Bármelyik fővárosi iskola megirigyelhetné a gyulaházai Dr. Kozma Pál Általános Iskolát: az intézménynek saját torncsarnoka és tanuszodája van, az okostábla az alapfelszereltség része - írja az Abcúg.
Az oktatási jogok biztosához tavaly érkezett panaszok számában nem történt radikális változás, mintegy 1600 jelzést regisztráltak, ugyanakkor egy teljesen új ügycsoporttal is találkoztak: ez a gyerekek oktatáspolitikai döntésekhez való viszonyulását érinti.
Folyamatosan bővülnek a sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó szakemberek képzési lehetőségei - tudatta a Klebelsberg Központ közleményben.
Megoldódni látszik annak a hatéves hiperaktív kisfiúnak az ügye, akit egyetlen környékbeli iskola sem akart felvenni - írja a 444.hu.
Megalázó tortúrán kell átmennie egy hatéves, hiperaktív kisfiúnak, akit egyetlen környékbeli általános iskola sem akar fogadni, pedig hivatalos papírja van arról, hogy iskolaérett, és hogy a többi tanulóval együtt, integráltan oktatható.
Az ombudsman szerint jogszabályi hiányosságok, szakemberhiány és a nem megfelelő tájékoztatás együttesen okoz nehézséget a speciális nevelési igényű gyerekek integrált óvodai nevelésében.