Matekból buktak meg messze a legtöbben a tavalyi érettségin
A legtöbb diák sikeresen érettségizik, de tantárgyanként jelentős különbségek vannak. 2025-ben matekból volt a legtöbb sikertelen vizsga, a legjobban pedig angolból teljesítettek a diákok.
Fülöp Máté
A hatéves Gábor egy Borsod megyei községben, Parasznyán lakik szüleivel. Óvodás korában megállapították róla, hogy hiperaktív, de ez nem jelenti azt, hogy fogyatékos volna. A pedagógiai szakszolgálatnál szó szerint azt írták az iskolaérettségét bizonyító adatlapjára, hogy "a többi tanulóval együtt, integráltan oktatható”. Ez azt jelenti, hogy bármely olyan iskolába járhatna, amelynek az alapító okiratában benne van, hogy sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyerekeket fogadnak - írja a 444.hu.
Parasznya egyetlen általános iskolája pontosan ilyen intézmény (volt), a református egyház által fenntartott Pitypalatty-völgyi iskola alapító okiratában benne volt ugyanis az integrált oktatásról szóló kitétel. A kisfiút fel is vették az iskolába márciusban, a szülők megvásárolták az egyházi iskola által előírt speciális tankönyveket is. Csakhogy egy hónap múlva Gábort eltanácsolták az iskolából, anélkül, hogy akár egyetlen órát is járt volna oda. Az iskola ugyanis módosította az alapító okiratát, és kiszedték belőle az SNI-s gyerekek fogadásáról szóló részt.
A szülők fellebbeztek a református püspökénél és az oktatási ügyekben illetékes egyházi vezetőnél is, hiába. Azt mondták Gábor édesanyjának, hogy ők már előre szóltak, hogy nem örülnek Gábor jelentkezésének, és ezt igazán figyelembe vehette volna. Az iskola egyik vezetője valóban rákérdezett nála, hogy valóban oda akarja-e vinni a gyereket, de nem emelt kifogást, amikor igennel válaszolt, simán ment a beiratkozás, a család nem gondolta, hogy az iskolának aggályai lennének. Utólag az iskola azzal érvelt, hogy nem tudnának mit kezdeni a diákkal, ha például előbb végez egy feladattal, és várnia kell a többiekre, és elkezdene türelmetlenkedni.
A legközelebbi integráló skola a sajószentpéteri, ott az édesanyának azt mondták, hogy nem veszik fel a kisfiút, mert hiába ők a területileg illetékes integráló iskola, nincs tapasztalatuk hiperaktív gyerekek nevelésében, ilyennel még nem volt dolguk, úgyhogy nem akarják fogadni. Azt javasolták, hogy vigye a kisfiút Kazincbarcikára, egy kifejezetten fogyatékossággal élő gyerekeknek kialakított iskolába, ott azonban azt mondták, hogy Gábor nem fogyatékos, tehát nem járhat oda.
A család ezután a környék összes általános iskolájával megpróbálkozott, de hiába. Utoljára Alacskán mondták azt hétfőn délelőtt, hogy felveszik Gábort, már azt is megbeszélték, hogy milyen füzetekre és tanszerekre lesz szüksége, majd délután telefonáltak az édesanyának, hogy mégsem vehetik fel, "mert nem a településen járt a kisfiú óvodába".
A 444 által megkérdezett szakértő szerint a helyi pedagógiai szakszolgálatnak kellene iskolát találnia a kisfiúnak, vagy a szülők fordulhatnak az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz is. Sok idő azonban már nem maradt, jövő pénteken kezdődik a tanítás.
Siralmas a helyzet, súlyos gondok vannak az SNI-s gyerekek óvodai nevelésében
Az ombudsman szerint jogszabályi hiányosságok, szakemberhiány és a nem megfelelő tájékoztatás együttesen okoz nehézséget a speciális nevelési igényű gyerekek integrált óvodai nevelésében. A hazai köznevelés rendszerében nem érvényesül az a követelmény, hogy a sajátos nevelési igényű, fogyatékossággal élő óvodásokat inkluzív, befogadó, tehát az ő különleges igényeik szerint neveljék - állapította meg az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.
