Már az óvodai beiratkozásnál is hátrányból indulnak az enyhén autista gyerekek

A tavaszi iskolai és óvodai beiratkozás a legtöbb szülőnek csak némi papírmunkát jelent, de az autista gyermekek szülei számára már nem ilyen egyszerű a folyamat. Hiába kerül bele ugyanis egy óvoda alapító okiratába, hogy fogadnak sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekeket, rengeteg intézményben ez még sincs így.

  • Eduline

Vannak olyan intézményvezetők, akik azonnal rácsapják a telefont a szülőkre, ha kiejtik a szájukon, hogy autizmus, míg más igazgatók azt mondják, hogy sok szeretettel várják a gyereket, majd az utolsó pillanatban meggondolják magukat és mindenféle kifogással jönnek - írja a 444.hu, akit több olyan szülő is megkeresett, akiknek a gyerekük enyhe autizmussal él, ezért nem találnak nekik óvodát.

Egyes szülők tisztában vannak vele, hogy a sajátos nevelésű igényű (SNI) gyermeküknek nem lesz könnyű óvodát találni, ezért egyből magánóvodáknál próbálkoznak. Azonban sokszor még az ilyen típusú intézmények sem fogadják az enyhén autista gyerekeket, pedig az óvoda alapító okiratában az ellenkezője szerepel. De olyan is előfordul, hogy az intézmények nyitottan állnak a SNI-tanulókhoz, majd az utolsó pillanatban mégis meggondolják magukat. Sokszor a szülők akár évekig is küzdenek - jegyzőhöz, polgármesterhez vagy az ombudsmanhoz fordulnak -, hogy valahol fogadják a gyermeküket, míg az egészséges családok számára a beirakozás csak egy egyszerű papírmunka.

A lap által megkérdezett gyógypedagógus szerint ez azért lehetséges, mert hiába mondja ki a törvény, hogy integrálni kell a sajátos nevelésű igényű gyerekeket, sok esetben az intézményekben ehhez még sincsenek meg a szükséges személyi és tárgyi feltételek.

Korábban már beszámoltunk róla, hogy a 2019/2020-as tanévben a sajátos nevelési igényű tanulók száma tovább emelkedett a korábbi évekhez képest, már közel 57 ezren vannak a közoktatásban. Az integráltan oktatott SNI-tanulók sajátos nevelési igényük leggyakoribb oka a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar (69 százalék), 12 százalékuk enyhén értelmi fogyatékos, 8,5 százalékuk beszédfogyatékos. A 2019/2020-as tanévben az óvodások száma is emelkedett, a tanárok és a diákok viszont egyre kevesebben vannak. A statisztikákról részletesebben itt olvashattok.

Egyre kevesebb az általános és középiskolás, a tanár és az óvodapedagógus is

Kevesebb a tanár és a diák is a magyar közoktatásban, ugyanakkor az óvodások és a sajátos nevelési igényű tanulók száma nőtt. Itt vannak a friss, 2019/2020-as tanévre vonatkozó adatok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.