„A világot nem az első héten kell megváltani” – így indult a tanév az iskolákban

Cikkünkben három szülővel beszélgettünk arról, hogyan indult a tanév, és az Eduline olvasóit is megkérdeztük a Facebookon arról, milyen tapasztalatokat szereztek az első iskolai héten. A kommentelők között több olyan szülő akadt, akiknek a gyereke már szerdán dolgozatot írt szövegértésből, és olyan is, aki házit kapott tesiből.

Egy hetedikes anyukája többoldalas leckékről, beadandó prezentációról és a következő hétre bejelentett dolgozatról panaszkodott, egy másodikos gyerek osztályában pedig mindennap kaptak házit.

A lapunknak nyilatkozó egyik családban az ötödikes gyerek már az első napon feladatokkal tért haza, a kilencedikesnek viszont egész héten alig volt leckéje.

„A világot nem az első héten kell megváltani”

– írta kommentben egy tanár, aki csak a könyvek bekötését adta fel leckének a hétvégére.

A megkérdezett szülők szerint első osztályban, és a friss gimnazista osztályokban a pedagógusok nem siették el a számonkérést, az első hét főleg ismerkedéssel, osztályfőnöki órákkal telt. A beilleszkedést több iskolában már a tanév előtt igyekeztek megkönnyíteni: Éva gimnazista gyereke háromnapos gólyatáborban vett részt, ezen a héten pedig tematikus gólyahét segíti a diákokat az összeszokásban. Luca fiának az iskolájában augusztus végén szülő-gyerek találkozót szerveztek, és az osztálynak volt lehetősége jobban összekovácsolódni az első héten szervezett kiránduláson is.

Nem minden ment még jegyre

Több szülő megosztotta, hogy a gyerekek az év elején szintfelmérőt írtak az órákon, hogy a pedagógusok lássák, mennyit felejtettek, miből és mennyit kell ismételni. A diagnosztizáló mérés nemcsak a pedagógusnak adhat támpontot, jó és fontos gyakorlat lehet az új iskolába érkezőknek is. Egy szülő például arról számolt be, hogy a gyereke a mérés után szembesült azzal, mennyivel magasabb tudásszintet várnak el tőle az új intézményben, mint amit előző iskolájában megszokott.

Korai kelés és sok tanóra

A kezdeti ráhangolódás mellett már látszik, hogy milyen kihívásokkal lesz tele a hétköznapi menetrend. A szülők elmondták, nemcsak az iskolában töltött idővel, de az utazással, a házi feladatokkal és a különórákkal is számolni kell, amikor kialakítják a napi rutint.

Leültem, amikor megláttam az órarendet

– mondta Luca a fia órarendje kapcsán, amely valóban húzós: egy napon öt, minden másik nap hat órája van.

Éva gyerekének ennél is hosszabbak a napjai, neki főleg hétórás napjai vannak – mivel az agglomerációból ingázik, fél hatkor kell kelnie, és ritkán ér haza négy előtt.

„Gyakorlatilag lenyomnak ugyanúgy egy nyolcórás munkaidőt”

– fogalmazott Éva.

A tankönyvek cipelésének problémájáról szinte minden család beszámolt: a háromgyerekes anya szerint ebből a szempontból nincs nagy különbség az elsős, az ötödikes és a gimnazista gyereke között, mindegyikük táskája nehéz, az iskolában csak néhány dolgot tudnak bent hagyni. A szülők elmondták, a napi könyvek súlyához társul a tesicucc és az egyéb különórás felszerelés is, ami együtt komoly terhelést jelent.

Még tart a nyári kipihentség

A nyári napirendről való átállást egyelőre egyik megkérdezett családban sem élték meg különösebb nehézségként. Kata minden évben elhatározza, hogy augusztus végén fokozatosan átszoktatja a gyerekeit a korábbi lefekvésre, ami – elmondása szerint – ritkán szokott neki sikerülni, a gyerekeknek így sem problémás a reggeli kelés.

Évánál tudatos elhatározás volt, hogy sokáig hagyta a gyerekeit aludni a nyár végéig, ő arról számolt be, hogy náluk még kitart a nyári szünet alatt gyűjtött energia, a hajnali kelés és a hosszú iskolai napok később szoktak megterhelővé válni.

„Ami nehézség lesz, az az október, november, addigra már el fognak fáradni” – mondta.

„Ez még egy felnőttnek is sok” - ilyen durva órarendeket kaptak idén a diákok

Napi nyolc-kilenc tanóra és heti két-három nulladik óra - arra kértük a tanulókat és a szülőket, mutassák meg, milyen órarendeket kaptak idén.