„Ez még egy felnőttnek is sok” - ilyen durva órarendeket kaptak idén a diákok

A 2026/27-es tanév kezdetével az iskolapadba visszatérő általános és középiskolába járó diákok az elmúlt napokban kapták kézhez az órarendjüket.

Kíváncsiak voltunk, mennyire zsúfoltak a diákok mindennapjai, ezért az Eduline közösségi oldalán arra kértük olvasóinkat, mutassák meg nekünk a különösen sűrűre sikerült órarendeket. A felhívásra cikkünk megjelenéséig több mint 330 hozzászólás érkezett, számos szülő pedig gyereke órarendjét is elküldte szerkesztőségünknek.

„Ez még egy felnőttnek is sok”

A hozzászólásokból hamar egyértelműen kirajzolódott, hogy nem egy-egy kirívó esetről van szó: sok, jelenleg közoktatásban tanuló diák órarendje rendkívül zsúfolt. Több szülő arról számolt be, hogy gyereküknek rendszeresen hét-nyolc órája van egy nap, mások elsősorban a nulladik órákat és az ezekkel járó korai kelést kifogásolták.

Az egyik szülő azt írta, művészeti szakgimnáziumba járó, kilencedikes gyerekének naponta nyolc-kilenc órája van. Mivel bejárós, reggel fél hatkor kel, és csak délután 5-6 óra körül ér haza.

És utána kellene még tanulni. És persze a sport, amit nem szeretne abbahagyni, mert egyrészt fontos, másrészt ez az, ami kikapcsolja, valamikor ezután... Ez még egy felnőttnek is sok!

– írta.

Egy ötödikes diák szülője arról számolt be, hogy gyerekének két napon nulladik órája is van, így ezeken a napokon összesen nyolc órát tölt tanórákon, további két napon pedig hét, míg egy napon hat órája van. Hasonló terhelésről írt egy nyolcadikos diák szülője is, kiemelve: gyerekének hetente kétszer van nulladik órája, miközben minden nap hét vagy nyolc tanórája van. Egy másik szülő ennél is több, heti három nulladik óráról számolt be.

Már hajnalban indul a nap

A téma időről időre felbukkan, a kutatók pedig egyetértenek abban, hogy a 8 órai – illetve az annál korábbi – iskolakezdés a középiskolások számára egész egyszerűen nem megfelelő - romlik a teljesítményük, az életminőségük, ingerültebbek, hajlamosabbak az elhízásra, a mentális betegségekre és a függőségekre.

A korai kezdés különösen azoknak okozhat nehézséget, akiknek az iskolába jutás is hosszabb időt vesz igénybe: például az egyik hozzászóló kommentje szerint a gyerekének három nulladik órája van egy héten, ami miatt ezeken a napokon már az 5:30-as busszal el kell indulnia otthonról.

Tehát 5:00-kor illik kelni. Erre rájön még 6-7 tanóra, aztán haza 1,5 óra vagy lehet több is, ha a távolsági buszt lekési. És akkor legyen fitt és persze legyen kedve órákat készülni a másnapi iskolára (...) A fiamnak 3 nulladik órája van a héten! És nem végez az 5. órában egyszer sem ezeken a napokon

– összegezte kivetnivalóját.

Volt olyan szülő is, aki mindössze annyit írt: gyerekének heti öt napon hét órája van, amihez naponta további három óra utazás társul.

Van, ahol már 7 óra után becsengetnek

A szerkesztőségünknek elküldött konkrét órarendek között is találtunk olyanokat, amelyek alapján már önmagában az iskolában töltött idő kitölti a nap jelentős részét. A hajdúszoboszlói Hőgyes Endre Gimnázium 11. osztályának órarendjében például több napon is szerepel nulladik óra. Ezeken a napokon már 7:15-kor elkezdődhet a tanítás, miközben az órarendben egészen a hetedik óráig, 14:20-ig szerepelnek foglalkozások. Más napokon ugyan később, 8 órakor kezdődik a tanítás, de a nyolcadik óra 15:20-kor ér véget.

A hajdúböszörményi Északi ASzC Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium 9.I osztályának órarendje alapján hétfőn és szerdán már 7:15-kor elkezdődik a tanítás, és egészen a nyolcadik óráig, 14:45-ig tart. Kedden valamivel később, 8:05-kor kezdődik a nap, de ekkor is a nyolcadik óráig vannak beosztva foglalkozások. Pénteken ismét 7:15-kor kezdődik a tanítás, és a hetedik óra 13:50-kor ér véget.

Facebook

Azonban nem csak a középiskolásoknak lehetnek hosszú napjaik, az egyik hozzánk eljuttatott első osztályos órarendben ugyanis hétfőn, szerdán és csütörtökön is hat tanóra szerepel, kedden és pénteken pedig öt. Hétfőn a hatodik óra után még korrepetálást is feltüntettek az órarendben, ezt követően pedig napközi várja a gyerekeket.

790024514_875249732188551_5766520246440439713_n

Facebook

Éppen az alsó tagozatos diákok terhelésének csökkentését és az iskolai mindennapok gyermekközpontúbbá tételét célozza az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium augusztusban kiküldött, 14 pontos javaslatcsomagja is. Az ajánlások között szerepel többek között a 35 perces tanórák lehetősége, a hosszabb mozgásos szünetek, a házi feladat észszerű korlátozása, valamint több játék, mese és iskolán kívüli program beépítése a gyerekek napjaiba.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint az átállás szervezési nehézségekkel is járhat: a 35 perces órák például a csengetési rend átalakítását igényelhetik, bizonyos változtatások miatt pedig a házirendhez vagy az SZMSZ-hez is hozzá kell nyúlni. Ezek módosítását a szülői munkaközösségeknek is véleményezniük kell, ezért a végleges intézményi átállás akár október elejéig is eltarthat.

Mindemellett továbbra is vannak nyitott kérdések. A pedagógus-szakszervezetek korábban arra hívták fel a figyelmet, hogy a javaslatok megvalósításához nem minden esetben tisztázottak a jogszabályi, személyi és pénzügyi feltételek – például az, hogy miből finanszírozzák az iskolán kívüli programokat vagy az esetlegesen felmerülő pedagógusi többletmunkát.

De hány tanórája lehet egy diáknak egy héten?

A beküldött órarendek és a hozzászólások alapján joggal merülhet fel a kérdés, van-e felső határa annak, hogy hány kötelező és választható tanítási órája lehet egy diáknak. A Nemzeti alaptantervről szóló 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet szerint van. A tanulók kötelező és választható tanítási óráinak összege egy héten főszabály szerint

• az 1–3. évfolyamon legfeljebb 24,
• a 4. évfolyamon 25,
• az 5–6. évfolyamon 28,
• a 7–8. évfolyamon 30,
• a 9–13. évfolyamon pedig 34 óra lehet.

Ez azonban nem minden esetben jelenti a tényleges felső határt. Két tanítási nyelvű iskolában, sportiskolában és emelt szintű oktatás esetén például a heti keret legfeljebb két órával emelkedhet, a nemzetiségi nevelést-oktatást folytató intézményekben pedig további eltéréseket enged a rendelet. A jogszabály emellett több olyan foglalkozást is felsorol, amelyek óraszámát a tanulók napi és heti terhelésének meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni.

Ezért abból, hogy egy szülő például napi kilenc vagy tíz „óráról” számol be, vagy egy osztály órarendjében kilencedik óráig látunk bejegyzéseket, önmagában még nem következik, hogy az iskola túllépte a jogszabályban meghatározott keretet. A csoportbontások, a választható és egyéb foglalkozások, valamint a lyukasórák miatt egy osztály teljes órarendje sem feltétlenül egyezik meg egy adott diák tényleges heti tanóraszámával.

Érdekesség ugyanakkor, hogy a szabályozás a tanítás kezdetére is kitér. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet szerint az első tanítási órát reggel 8 óra előtt – az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet vagy közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével – legfeljebb 45 perccel korábban lehet megkezdeni. Vagyis az első tanítási óra legkorábban 7:15-kor kezdődhet.

Van, akinek az egész napja rámegy az iskolára

Az egyik szülő például arról számolt be, hogy 12. osztályos gyereke kedden reggel 7:15-kor kezdi az iskolát, utolsó órája azonban csak 18 órakor kezdődik – a nap során összesen öt lyukasórája van, amelyek közül négy közvetlenül az utolsó óra elé esik. A szülő elárulta azt is, hogy a gyereke ezalatt nem hagyhatja el az iskolát, az intézmény pedig körülbelül húsz kilométerre van az otthonuktól.

Este fél 9, mire hazaér

-  tette hozzá.

Más szülő azt kifogásolta, hogy gyereke 7:30-tól 16 óráig van iskolában, és mire végez, már a 16:30-kor kezdődő edzésére is nehezen ér oda, miközben sport után még a másnapi órákra is készülnie kellene. Akadt olyan 11. osztályos diák is, akinek szülője szerint hetente kétszer kilenc, egyszer pedig tíz órája van, és három napon is 16:15-ig marad az iskolában. Egy kilencedikesről pedig azt írták, hogy a hét négy napján nyolc órája van.

Várható változás?

Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter augusztus 31-én a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnázium tanévnyitóján többek között kihangsúlyozta, hogy az iskoláknak a jövőben a kreativitás terévé kell válnia.

Eldöntöttük, hogy olyan oktatást szeretnénk Magyarországon, ahol nem dirigálunk. Nem azon törjük a fejünket, hogyan tudunk még több követelményt támasztani, még több terhet tenni mindenkire, hanem azon, hogyan tudunk olyan közös fejlődési utakat együtt kijelölni, amelyek a pedagógusokat és a gyermekeket egyaránt szolgálják

– fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette: fontos a tudás, „de talán még fontosabb az érdeklődés, a motiváció felkeltése és megtartása”.

Lannert azt mondta, az egész nyarat pedagógusszervezetekkel, szülői érdekképviseletekkel és diákokkal folytatott egyeztetésekkel töltötte. Bejelentette, hogy az idei tanévtől új, Gyermekek és diákok hangja nevű témanapot is tartanak, amelyen a tanulók elmondhatják, mit gondolnak az iskoláról és az oktatás jövőjéről.