SNI-s diákok: a Klebelsberg Központ szerint dolgoznak a problémák megoldásán

Folyamatosan bővülnek a sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó szakemberek képzési lehetőségei - tudatta a Klebelsberg Központ közleményben.

  • MTI
Fülöp Máté

Ezt arra reagálva közölték, hogy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala vizsgálatában mulasztásokat és jogsértő gyakorlatokat tárt fel a sajátos nevelési igényű tanulók oktatáshoz való hozzáférésében. A vizsgálat megállapításai közül kiemelték a szakemberhiányt.

Komoly jogsértést talált az ombudsman: bajban a sajátos nevelési igényű diákok

Mulasztásokat és jogsértő gyakorlatokat tárt fel az alapvető jogok biztosa a sajátos nevelési igényű tanulók oktatáshoz való hozzáférésében. Székely László az emberi erőforrások miniszteréhez és a Klebelsberg Központ elnökéhez fordult. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala közleményében az ombudsmani vizsgálat megállapításai közül kiemelte a szakemberhiányt, az iskolába jutás ellehetetlenülését és azt, hogy "kézbesítőnek" kérték meg a szülőket.

A Klebelsberg Központ azt írta: a kormány kiterjesztette a Klebelsberg Ösztöndíjat a gyógypedagógiai alapszakos hallgatókra, és ezzel párhuzamosan a debreceni és a nyíregyházi egyetemen is elindult gyógypedagógus-képzés. Emellett a tankerületi központok munkáltatói hatáskörükben eljárva szervezik a szakos ellátás biztosítását, illetve folyamatosan hirdetik a gyógypedagógiai állásokat.

Hangsúlyozták, hogy a központ és a tankerületi központok mindent megtesznek azért, hogy minden gyermek hozzájusson a számára szükséges fejlesztésekhez.

Így kaphattok akár 375 ezer forintos ösztöndíjat félévente: íme, a részletek

A Klebelsberg Központ az idei tanévben is meghirdette a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Programot, amelyre idén először a gyógypedagógus-képzésben részt vevők is jelentkezhetnek. A sikeres pályázók félévente 125 ezer és 375 ezer forint közötti összeget nyerhetnek el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.