Matekból buktak meg messze a legtöbben a tavalyi érettségin
A legtöbb diák sikeresen érettségizik, de tantárgyanként jelentős különbségek vannak. 2025-ben matekból volt a legtöbb sikertelen vizsga, a legjobban pedig angolból teljesítettek a diákok.
pixabay
Aáry Tamás Lajost 2016-os beszámolóját kedden hallgatta meg az Országgyűlés kulturális bizottsága. A biztos az MTI-nek kifejtette: a köznevelés területén megnövekedett azon ügyek száma, amelyek arra vonatkoztak, hogy a szülők hozzájárulnak-e egy-egy iskola egyházi fenntartásba kerüléséhez. Ilyen esetek korábban csak elvétve voltak, s a szülők a hivatal tájékoztatását kérték - jegyezte meg a biztos, hozzátéve: volt olyan eset, amikor hozzájárultak az átadáshoz, de előfordult az is, hogy nem.
Kitért arra is, hogy az előző évben volt egy olyan ügycsoport, amivel nem találkoztak eddig, de arra számítanak, a jövő tavaszi kampányban ismét előkerül. Ezek a jelzések azt a kérdést vetették fel, hogy a gyerekeket, ha valamilyen oktatáspolitikai döntés miatti tiltakozásul nem mennek be az iskolába, érheti-e bármilyen hátrány. Aáry Tamás Lajos közölte, állásfoglalást adtak ki arról, hogy a gyermeket akkor sem érheti hátrány, ha bemegy az iskolába, és akkor sem, ha úgy döntenek a szülei, hogy nem megy be.
Beszámolt arról is, befejezték a cukorbeteg gyermekek vizsgálatát, ahol az egészségügy és az oktatásügy összefogott, hogy az érintett gyerekek ne szoruljanak ki az oktatási intézményekből.
Aáry Tamás Lajos elmondta: találkoztak a "átütő tehetségű" gyerekek ügyével is. Magyarországon is vannak olyanok, akikről nagyon korán kiderül, hogy kiemelkedő tehetséggel bírnak, s nekik valamilyen, az átlagostól eltérő pályát kell kínálni, hogy az oktatásban bent maradjanak, ne unatkozzanak és ne az legyen, hogy ők csodabogarak. A minisztériumban létre is jött egy munkacsoport, amelyik ezzel a kérdéssel foglalkozik - mutatott rá.
Egyre több olyan ügy van a fentiek mellett, amely beteg, fogyatékkal élő gyermekeket érint, akik nem lennének feltétlenül magántanulók. Ezért a mindennapos bejárás és a magántanulói státusz között érdemes lenne valamilyen megoldást keresni a tankötelezettség teljesítése érdekében - jegyezte meg Aáry Tamás Lajos, aki kitért arra is, a csökkenő gyermeklétszámon belül nő a sajátos nevelési igényű gyermekek száma is.
A biztos elmondta: 2016-ban 19 ajánlást és 3 jogalkotási javaslatot fogalmazott meg, utóbbi közül mindet elfogadták. A jogalkotási változtatásokról szólva kiemelte, hogy az érettségi szabályok között nyomtatott szótár használatának engedélyezése szerepel, amiről a vizsgázó gondoskodik, ilyet azonban a vak diákok nem tudnak használni. A jogszabályok miatt nem is engedték meg egy alkalommal, hogy egy vak diák digitális szótárt használjon. Ezért kérték a szabályok módosítását, amit el is fogadtak. Megjegyezte, hogy egy felsőoktatási ajánlását nem fogadták el egy elbocsátás ügyében.
Siralmas a helyzet, súlyos gondok vannak az SNI-s gyerekek óvodai nevelésében
Az ombudsman szerint jogszabályi hiányosságok, szakemberhiány és a nem megfelelő tájékoztatás együttesen okoz nehézséget a speciális nevelési igényű gyerekek integrált óvodai nevelésében. A hazai köznevelés rendszerében nem érvényesül az a követelmény, hogy a sajátos nevelési igényű, fogyatékossággal élő óvodásokat inkluzív, befogadó, tehát az ő különleges igényeik szerint neveljék - állapította meg az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.
