Úgy tűnik, megoldódik a hiperaktív kisfiú ügye, akit korábban egy iskola sem akart felvenni

Megoldódni látszik annak a hatéves hiperaktív kisfiúnak az ügye, akit egyetlen környékbeli iskola sem akart felvenni - írja a 444.hu.

  • Eduline
pixabay

A 444.hu azt írja, a kisfiú otthonához legközelebb eső, integrációval is foglalkozó általános iskolában közölték, hogy várják a fiút. Korábban azért nem kívánták Gábort fogadni, mert túl nagy létszámú osztályokkal indulnak, és attól tartottak, hogy emiatt nem tudják az integrációs feladatukat megfelelően ellátni, de mostanra úgy döntöttek, hogy mégis megoldják a feladatot. Szakértők szerint nem is tehettek volna másképpen, mert Gáborról a pedagógiai szakszolgálat megállapította, hogy integrálható, és így fogadnia kell az olyan iskoláknak, amelyeknek alapító okiratában benne van, hogy integrációval is foglalkoznak.

Egyetlen iskola sem akar fogadni egy hatéves hiperaktív kisfiút Borsodban

Megalázó tortúrán kell átmennie egy hatéves, hiperaktív kisfiúnak, akit egyetlen környékbeli általános iskola sem akar fogadni, pedig hivatalos papírja van arról, hogy iskolaérett, és hogy a többi tanulóval együtt, integráltan oktatható. A hatéves Gábor egy Borsod megyei községben, Parasznyán lakik szüleivel. Óvodás korában megállapították róla, hogy hiperaktív, de ez nem jelenti azt, hogy fogyatékos volna.

A parasznyai család először a helyi, a református egyház által fenntartott általános iskolában próbálkozott, az intézmény alapító okiratában benne volt ugyanis az integrált oktatásról szóló kitétel. A kisfiút fel is vették az iskolába márciusban, a szülők megvásárolták az egyházi iskola által előírt speciális tankönyveket is. Csakhogy egy hónap múlva Gábort eltanácsolták az iskolából, anélkül, hogy akár egyetlen órát is járt volna oda. Az iskola ugyanis módosította az alapító okiratát, és kiszedték belőle az SNI-s gyerekek fogadásáról szóló részt.

A legközelebbi integráló skola a sajószentpéteri, ott az édesanyának korábban még azt mondták, hogy nem veszik fel a kisfiút, mert hiába ők a területileg illetékes integráló iskola, nincs tapasztalatuk hiperaktív gyerekek nevelésében, ilyennel még nem volt dolguk, úgyhogy nem akarják fogadni. Azt javasolták, hogy vigye a kisfiút Kazincbarcikára, egy kifejezetten fogyatékossággal élő gyerekeknek kialakított iskolába, ott azonban azt mondták, hogy Gábor nem fogyatékos, tehát nem járhat oda.

A család ezután a környék összes általános iskolájával megpróbálkozott, de hiába. Utoljára Alacskán mondták azt hétfőn délelőtt, hogy felveszik Gábort, már azt is megbeszélték, hogy milyen füzetekre és tanszerekre lesz szüksége, majd délután telefonáltak az édesanyának, hogy mégsem vehetik fel, "mert nem a településen járt a kisfiú óvodába".

Gábor édesanyja eredetileg azért fordult újra a sajószentpéteriekhez, hogy írásban, hivatalosan is megkapja az elutasítást, ám ehelyett az iskolában azzal a jó hírrel fogadták, hogy felveszik a fiát. Csütörtökön már azt is megtudják Letsőék, hogy a három tagiskolát is összefogó intézmény melyik épületében kezdheti meg tanulmányait Gábor.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.