Több mint 3200-zal 91,5 ezerre nőtt a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma a 2018 szeptemberében kezdődött tanévben - írta a Világgazdaság csütörtökön a szaktárca adatai alapján.
Két évvel korábban 88,3 ezer gyereknek volt szüksége fejlesztő- vagy gyógypedagógusra. A 2018. októberében készült tanév eleji adatgyűjtés szerint a köznevelésben foglalkoztatott gyógypedagógusok száma (beleértve a logopédusokat és a konduktorokat) 10 058, néhány százzal több, mint az előző tanévben. A Világgazdaság hozzáteszi, hogy 2010-ben 5700-an segítették a gyerekek fejlesztését, ehhez képest 40 százalékkal nőtt a fejlesztő-segítő szakemberek száma.
Az idei tanévben a 326 ezer óvodásból 9,9 ezer sajátos nevelési igényű kisgyermek. Az általános iskolák 6,3 ezer diákja közül a sajátos nevelési igényű tanulók száma 55,3 ezer, ezen belül az integráltan oktatottak aránya 71,1 százalék, a gyógypedagógiai tanterv szerint külön osztályban tanulók aránya pedig 28,9 százalék volt.
Míg 2018-ban 2,5 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló vett részt fejlesztő nevelés-oktatásban, a két évvel ezelőtti adatokhoz képest számuk százzal csökkent. E tanulók fejlesztését 381 pedagógus látja el a Világgazdaság cikke szerint.
Nem csak tanárokból van kevés, egyre súlyosabb a gyógypedagógushiány is
Egyre több problémát jelent, hogy gyorsabban nő a sajátos nevelési igényű gyermekek száma, mint az őket ellátó szakembereké, gyógypedagógusoké.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
