Most már biztos: vége a TÉR-nek
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
AFP / BSIP
A hazai köznevelés rendszerében nem érvényesül az a követelmény, hogy a sajátos nevelési igényű, fogyatékossággal élő óvodásokat inkluzív, befogadó, tehát az ő különleges igényeik szerint neveljék - állapította meg az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.
Székely László alapjogi biztos a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek óvodai ellátásával összefüggésben négy konkrét panaszügyet egyesítve folytatott átfogó vizsgálatot.
A köznevelési törvény és az Országos Fogyatékosságügyi Program szabályozása nem kapcsolódik egymáshoz. Az SNI-s, de integrálva nevelendő gyerekek ellátása önkormányzati feladat, amelynél a köznevelési törvény az irányadó, ebben azonban csak az integráció követelmény. Az inkluzív oktatás fogalma célként, feladatként csak az Országos Fogyatékosságügyi Programban (OFP) jelenik meg.
Komoly hiányosság tehát, hogy a köznevelési jogszabályok és stratégiák nem tartalmazzák az inkluzív, a befogadó, valamennyi fogyatékossággal élő tanuló számára egyenlő eséllyel hozzáférhető tanulási környezet megteremtésére vonatkozó konkrét előírásokat, az Oktatási Irányelvben nincs utalás a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményre (CRPD), a fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlőségéről szóló törvényre, az OFP-re és annak Intézkedési Tervére - összegezte a hivatal.
Ez a helyzet aztán olyan esetekhez vezetett, mint mikor a tahitótfalui önkormányzat az integrált óvodai nevelési feladatellátásából a jövőre nézve önkényesen kizárta a testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekeket, anélkül, hogy az ellátásukról másként gondoskodott volna. A jászberényi Maci Óvoda szintén jogsértő módon járt el, amikor a panaszos szülő gyermeke számára nem biztosította a szakértői véleményben foglalt teljes integrált óvodai nevelést, helyette a gyermeket szegregált óvodai csoportba helyezte el.
Az ombudsman szerint az állam nem tesz eleget a fogyatékossággal élő gyerekek kiemelt védelmével kapcsolatos jogvédelmi kötelezettségének. Az egyedi esetekhez a hivatal szerint gyakran a szakemberek hiánya járult hozzá, de volt, hogy a nem megfelelően tájékoztatott szülők keltek ki az integrált nevelés ellen.
