Az ombudsman szerint jogszabályi hiányosságok, szakemberhiány és a nem megfelelő tájékoztatás együttesen okoz nehézséget a speciális nevelési igényű gyerekek integrált óvodai nevelésében.
A hazai köznevelés rendszerében nem érvényesül az a követelmény, hogy a sajátos nevelési igényű, fogyatékossággal élő óvodásokat inkluzív, befogadó, tehát az ő különleges igényeik szerint neveljék - állapította meg az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.
Székely László alapjogi biztos a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek óvodai ellátásával összefüggésben négy konkrét panaszügyet egyesítve folytatott átfogó vizsgálatot.
A köznevelési törvény és az Országos Fogyatékosságügyi Program szabályozása nem kapcsolódik egymáshoz. Az SNI-s, de integrálva nevelendő gyerekek ellátása önkormányzati feladat, amelynél a köznevelési törvény az irányadó, ebben azonban csak az integráció követelmény. Az inkluzív oktatás fogalma célként, feladatként csak az Országos Fogyatékosságügyi Programban (OFP) jelenik meg.
Komoly hiányosság tehát, hogy a köznevelési jogszabályok és stratégiák nem tartalmazzák az inkluzív, a befogadó, valamennyi fogyatékossággal élő tanuló számára egyenlő eséllyel hozzáférhető tanulási környezet megteremtésére vonatkozó konkrét előírásokat, az Oktatási Irányelvben nincs utalás a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményre (CRPD), a fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlőségéről szóló törvényre, az OFP-re és annak Intézkedési Tervére - összegezte a hivatal.
Ez a helyzet aztán olyan esetekhez vezetett, mint mikor a tahitótfalui önkormányzat az integrált óvodai nevelési feladatellátásából a jövőre nézve önkényesen kizárta a testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekeket, anélkül, hogy az ellátásukról másként gondoskodott volna. A jászberényi Maci Óvoda szintén jogsértő módon járt el, amikor a panaszos szülő gyermeke számára nem biztosította a szakértői véleményben foglalt teljes integrált óvodai nevelést, helyette a gyermeket szegregált óvodai csoportba helyezte el.
Az ombudsman szerint az állam nem tesz eleget a fogyatékossággal élő gyerekek kiemelt védelmével kapcsolatos jogvédelmi kötelezettségének. Az egyedi esetekhez a hivatal szerint gyakran a szakemberek hiánya járult hozzá, de volt, hogy a nem megfelelően tájékoztatott szülők keltek ki az integrált nevelés ellen.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
