Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az elmúlt évek legjobb érettségi vizsgaátlagát produkálta az idén érettségiző több mint 141 ezer tanuló. Csökkent a bukások száma, tavalyhoz képest matekból, töriből és magyarból is javítottak, ellenben az idegen nyelvekből rontottak a középszintesek. Összeszedtük, hogyan teljesítettek a főbb tárgyakból azok, akik idén tavasszal érettségiztek.
141 358 fő érettségizett a 2025-ös tavaszi érettségi időszakban legalább egy vizsgatárgyból, közel 30 ezerrel többen, mint 2024-ben.
Rendes érettségi vizsgából idén 225 843-at tettek, előrehozottból pedig 139 831-et. Ebbe beletartoznak azok a 12. évfolyamos technikumi tanulók is, akik a tanulmányaikat csak a 13. évfolyamon, szakmai vizsga után fejezik be, a fő érettségi tantárgyakból azonban már 12. osztályban leérettségiztek.
Már majdnem kereken négyes
A 2025-ös tavaszi érettségi vizsgaidőszakban az Oktatási Hivatal összesített eredményei szerint az elmúlt évek legjobb érettségi vizsgaátlaga született; az összesített érettségi átlag az osztályzatokból ugyanis 2025-ben 3,90 lett, szemben a
eredménnyel.
Egy év alatt tehát majdnem egytizedet, két év alatt pedig majdnem két tizedes jegyet javítottak a vizsgázók a korábbi évek évfolyamaihoz képest. Elégtelen mindössze a vizsgázók 0,88 százaléka kapott, ami az elmúlt négy év legalacsonyabb aránya lett.
Mutatjuk, pontosan hogyan alakulnak az eredmények a főbb vizsgatárgyakból közép- és emelt szinten.
Magyar nyelv és irodalom
A 2024-es eredményekhez képest javítottak, a 2023-as eredményekhez képest viszont rontottak a 2025 tavaszán érettségizők magyar nyelv és irodalomból középszinten.
A középszinten vizsgázók átlagosan 63,90 százalékot értek el az idei vizsgán, ami valamivel több, mint 3 százalékos javulást jelent a 2024-es 60,61-es átlaghoz képest, ami akkor az azt megelőző legalább három-négy év legalacsonyabb ponthatára lett. Igaz, azt hozzá kell tenni, hogy ebben az évben, tehát 2024-ben írták először a megújított, már nyelvtani elemeket és bonyolultabb irodalmi kérdéseket is tartalmazó feladatlapot a diákok.
A 2025-ös javulás tehát mindenképp pozitív visszacsatolás lehet, ami már jobban megközelíti a 2023-as 65,95-ös és a 2022-es 65,43-as átlageredményt, és ami talán azt jelenti, hogy a diákok és az érettségire felkészítő tanárok is elkezdtek ráérezni arra, hogyan kell készülni a lexikai tudást súlyosan visszakérő új típusú érettségire.
Emelt szinten ugyanakkor valamivel rosszabb lett az átlag, mint az elmúlt két évben, öt éves periódust nézve azonban az idei 65,01-es átlag százalék stagnáló eredményeket jelez. Az emelt szinten vizsgázók ugyanis idén átlagosan 65,01 százalékot értek el a tavaly szintén némileg megújult magyar nyelv és irodalom vizsgán. Ez egy százalékkal kevesebb, mint 2024-ben, 2023-hoz képest pedig több mint 3 százalékos zuhanást jelent. 2022-ben ugyanakkor "csak" 63,54 százalék volt az emelt szinten vizsgázók átlageredménye, ehhez képest tehát az idei eredmény 1,5 százalékos javulást jelent.

Matematika
Az elmúlt évek legkiválóbb átlageredménye született középszinten matematikából 2025-ben. Az érettségizők az idei vizsgán átlagosan 57,69 százalékot értek el, ami majdnem 4 százalékkal több, mint 2024-ben, amikor a vizsgázók átlaga 53,71 százalék volt.
2021-hez (51,24 százalék) képest pedig még nagyobbat, 6,35 százalékot javítottak a matematikából középszinten vizsgázók.
Emelt szinten ugyanakkor némileg alacsonyabb százalékot értek el az érettségizők, mint az elmúlt két évben. Az idei vizsgán elért átlagos százalékos eredményük 66,40 lett, szemben a 2024-es 68,39 és a 2023-as 71,41 százalékhoz képest.
Történelem
Szintén visszatalálni látszanak magukhoz az érettségi eredmények történelemből is középszinten. A 2023-as 62,60 százalékhoz képest ugyanis 2024-ben csak 57,39 százalékos átlagot sikerült produkálni, idén viszont majdnem két százalékot javítottak a vizsgázók, és a százalékos átlag 59,35 lett.
Emelten pedig már három éve tart az érettségi átlagok folyamatos emelkedése.
százalék volt a vizsgázók átlagos százalékos eredménye.

Nyelvekből rontottak
Míg matekból jelentősen javítottak, angol és német nyelvből nagyot rontottak a középszinten érettségizők 2025-ben.
Az angolból középszinten vizsgázók százalékos átlageredménye 71,58 lett, szemben a tavalyi 76,64 százalékkal, ami több mint 5 százalékos romlást jelent. Németből pedig még nagyobbat, több mint 7 százalékot esett vissza az érettségi átlag. 2024-ben ugyanis 69,05 százalék volt a középszintesek átlageredménye, 2025-ben viszont csupán 61,78.
Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a 2023-as és az azt megelőző évek teljesítményeihez képest mindkét esetben magasabb lett az idei átlag. Tehát, még ha rontottak is tavalyhoz képest az idén érettségizők, azért nem olyan szörnyű a helyzet.
Ugyanez igaz az emelt szinten vizsgázókra is. Angolból idén 79,17 lett a vizsgázók átlageredménye, ami nagyjából 3,5 százalékkal alacsonyabb, mint a tavalyi, de 2,35 százalékkal magasabb, mint a 2023-as. Német nyelvből pedig az idei átlageredmény (77,66) majdnem teljesen megegyezik a tavalyi 77,88 százalékos átlaggal.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.