Arra a hírre reagált a minisztérium, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek száma nő, az őket segítő szakembereké viszont csökken.
A korábban megjelent hír szerint a a sajátos nevelési igényű gyerekek száma nő, az őket segítő szakembereké viszont csökken, így egyre többen tudnak részt venni gyógypedagógiai nevelésben. Erre reagált az az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
Az Emmi közleményében azt írja: a korábbi cikk "két különböző statisztikai kategóriához tartozó adatot hasonlított össze - tévesen. A 2018/2019-es tanévben a köznevelésben foglalkoztatott gyógypedagógusok/konduktorok száma 10.058 fő volt, amelyből ténylegesen gyógypedagógus/konduktor munkakörben 9.582-en tevékenykedtek. A 2019/2020-as tanévben a köznevelésben foglalkoztatott gyógypedagógusok/konduktorok száma 10.178 fő, amelyből ténylegesen gyógypedagógus/konduktor munkakörben 9.728-an tevékenykednek. A speciális szakemberek száma tehát nem csökkent, hanem nőtt."
A hallgatói létszámok esetében pedig arra hívják fel a figyelmet, míg 2006 előtt csak egyetlen felsőoktatási intézmény képzett gyógypedagógusokat, 2019 szeptemberétől már nyolc, 2020-tól pedig kilenc egyetemen folyik gyógypedagógus-képzés.
Hozzáteszik: az igaz, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók száma emelkedett az elmúlt évhez képest (2,4%-al), de ez szerintük a "differenciálódó, javuló, immár teljes körű diagnosztikának, továbbá annak köszönhető, hogy sajátos nevelési igényű tanulók már nem morzsolódnak le, hanem jellemzően tovább folytatják köznevelési tanulmányaikat, mint korábban".
Több ezer gyógypedagógus hiányzik a magyar oktatási rendszerből
A gyógypedagógusok szerepe felbecsülhetetlen, mégis több ezren hiányoznak ma Magyarországon a munkaerőpiacról - írja az Abcúg.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
